Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1972-04-13
í ---------------------------------------------------———— ■ ff. .« -1 * munkától húzódoznak, amit többek között a pártnapok és egyéb rendezvények gyér látogatottsága is mutat. I Az értelmiség társadalmi, politikai kérdések iránt tanúsított érdeklődésére a sokoldalúság jellemző, a bel- és külpolitikai 1 témáktól a pártpolitikai ós művészeti kérdésekig mindenféle téma szóba kerül. Gyakoriságát tekintve kiemelkedő az érdeklő- || >' dés a gazdaságpolitikai kérdések iránt. A vitában kifejtett nézetek skálája széles, egyetértő, kétkedő, ellenzékieskedő vélemények egyaránt tapasztalhatók. Ezzel összefüggésben különösen az okoz problémát, hogy növekszik a mindent megkérdőjelező, optoziciós alapállásu véleménynyilvánítók száma. Van ejgy feltűnő ellentmondás a marxizmus elméletének megfelelő alkotó vitaszelem ós életvitel között. Úgy gfg tűnik, hogy az elmélet és a gyakorlat dialektikus egységében “ az elmélet gyakorlati kihatása nem hozza meg a kivánt eredményt. Az Intézetben dolgozó értelmiségiekből 118 fő /88%/ műszaki végzettségű és beosztású. A végzett munka jellegéből, képzettségükből következik, hogy érdeklődésük erőteljesen műszaki-gazdasági jellegű.Érvelésükben is döntő szerepe van a műszaki-gazdasági adatoknak, a szakmai munkában szerzett tapasztalatoknak. Ezt a helyzetet természetesnek tartjuk, mindenki elsősorban saját tapasztalataira, ismereteire alapozhat. A gondot az okozza, hogy a műszaki- gazdasági szempont > gyakran csaknem kizárólagos, még a politikai kérdésekben is. Ebből a szemléletből is fakad, hogy vannak, akik a magasabb * technikai- gazdasági fejlettséget a minősítés abszolút, de legalább döntő mércéjének tartják, a marxizmus tudománya alapj ján megfogalmazható elvi-politikai szempontok halványan je^ lentkeznek. mm A párt és a munkásosztály vezető szerepét az értelmiségiek elfogadják, de a gyakorlati alkalmazást illetően helyenként találkozunk ferde nézetekkel. Ilyennek tekinthető az a felfogás, mely szerint a káder kiválasztásban a politikai követelmény, a többi követelménynél kisebb.jelentőségű, vagy az, y I hogy a munkásosztály vezető szerepe általános elvi igényként jelentkezik; a gyakorlatban a megadott műszaki-gazdasági feladatok teljesítésén túl más követelményt nem igényel. A szocialista demokrácia érvényesítésében érdekeltek az értelmiségiek is, a jó tájékozottsághoz, a megfelelő munkahelyi légkörhöz hozzátartozónak érzik a nyilt, őszinte eszmecserét, véleményük meghallgatását, vagyis a demokratikus közszellemet. A demokráciát hozzászólásaikkal gyakorolják is, ilyen szempontból növekvő aktivitást tapasztalunk. Nem tartjuk megnyugtatónak a demokratizmusról alkotott felfogást két vonatkozásban. Az egyik a vezetői szinten jelentkezik, amikor a demokratikus fórumok összehívását csinálják, mert kell, de a beszá• V .