Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1972 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1972-03-16

H

H segíteni_akarás konkrét munkában non tud kifejeződni.

l| Helyzetünket nehezíti, hogy a párttagság iskolai"Ts szakmai képzettség .szerinti összetétele a kerületi átlag alajt van. Viszonylag magas - 42 fo - a'0 álfalahos iskolát nem végzett párttagok száma, : 1-í

akiknél az alapfokú politikai műveltség hiánya is fellelhető. Ugyancsak viszonylag magas, a segédmunkások és betanított munkások aránya párttag- m

ségunkban. A párttagság ilyen összetételét az alapszervi pártvezető— ségek nem veszDTelégge figyelembe a feladatok megértetésénél, a fen- [

nlvalók kiadasanal !~~A beszámolók egy részéből hiányzik a pártvezetőség I jj I !

lankájáról szóló olyan tájékoztatás, amely indokolná a feladatok meg- Fi:

. I határozásának okait, a döntést megelőző vitát. B^j#

Taggyűléseinken 1971-ben 2o fő szólalt fel, alapszervezetenként átlag 3 fő. Ez a felszólalási arány 12,4 %-nak felel meg. Általánosnak mondha- Jyil

tó, hogy a párttagság többsége nem vesz részt a vitában. A felszólalók jelentős része évek óta visszatérően azonos párttagokból áll.

(A Minthogy a hallgatásnak mindig oka van, a Párt Végrehajtó Bizottságunk

azt szorgalmazza, hogy a véleményt nem nyilvánító párttagokat kérdnz- I HŰK HH zük még hallgatásuk okáról.

Az okok felmérését folyamatos munkának tartjuk, de már most is úgy látjuk, hogy a hallgatásnak üzemi pártszervezetünkön kívüli okai is vannak.

Párt Végrehajtó Bizottságunk úgy látja, hogy a taggyűléseinken elhangzó viszonylag keves számú felszólalás egyik lehetséges oka a beszámolók nem kielégítő voltában kereshető. .....—... ~

Taggyűléseinken elhangzó vélemények jelentős részéből nem fejeződig

ki önálló vélemény, a felszólalásokban ritkán fejeződnek ki eltérő né- . g.B;

zetek. Á felszólalásokra általában az elhangzottakkal való egyetértés a

jellemző. A felszólalások többsén-e. rendelkezik a.tárgyalt témáhoj5_

kapcsolódó konkrétsággal. Örömmel" tapasztalta PVB-unk, hogy ~a~ tagfel - 1 , vételeknél a felszólalók gyakorisága nagyobb, a felszólalások bátrak

ós konkrétak.

f I ífY Sajnálattal állapította meg Párt Végrehajtó Bizottságunk, hogy a fel- |«É]

szolalasok tartalmában növekedett a demagógia, elsősorban a bórdema- j ÍR.

S/J gogla,-amely jelenség,.eilen_ nem elég következetes és határozott fel- [S

Megítélésünk szerint a bátor, nyílt kritika.feltételei a politikai és gazdasági vezetők részéről biztosítottak. Az elmúlt egy évben nem találkoztunk olyan jelenséggel, vagy törekvéssel,- amely a bírálat elfojtására vagy megtorlására irányult volna. A jövőben változtatni kell azon a még most is meglévő állapoton, hogy a -politikai „^...gazdasági, vezetők ..iolantős része, saját alapszervezetük taggyülésén nem V szólalnak fel. M^sik igen jelentős probléma, hogy a felszolálp^""vesö'5- - í jH

tok egy lcísebb'resze "kinyilatkoztatásokat" tesz.

A PVB elégedetlen a pártvezetőségek és a. párttagság részéről tapasztalfiátS kritika gyakoriságával és színvonalával. A kritika ilyen színvonala nem szolgálja elég hatékonyan a párttagság nevelését. gÍB'|

Pártvezetőségeink taggyűlési beszámolóitól azt várjuk, hogy a tennivalók megfogalmazásán túlmenően határozottabban bírálják a tétlenséget, reagáljanak élesen minden olyan emberi magatartásra, amely nem méltó a párttagsághoz.

Úgy véljük, hogy a taggyűlések eredményességének mércélje a vita terjedelmén túlmenően csak az lehet, hogy milyen megoldások születtek az _elérendő cél érdekében es e célkitűzések a valóságban hogyan" réáll-