Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1971-04-29

, , — —.— ----------■ m, ' ‘ I

te

k | ' Stencilszám: 786

t , Példányszárat 20

■ -te " ~7~ I

III.

Politikai felkészültsége a funkcióban léve kádereknek az elmúlt három évben nagymértekben emelkedett. 1967-ben 7 gazdasági vezetőnk járt az ML Esti Egyetem általános tagozatára. Jelenleg ezt az iskolát l/fő végzi. A szakosító tagozaton 3 > fő tanul. A politikai képzéssel párhuzamosan javult gazdasági vezetőink politikai tevékenysége is. Egyrészt világosabban és egyértelműbben látják saját munkájukban 0 politikai tevékenység meghatározó szerepét, másrészt sokkal aktívabban s ogitik a társadalmi szervek munkáját. Az elmúlt három évben tudatosan törekedtünk a káderek vezetőkézségének fokozására, ezért 1970. januárjában egyhetes tanfolyamot tartottunk a központi osztály és csoportvezetők,rgyárvezetők valamint a társadalmi vezQtök részére. Ez év januárjában két csoportban a művezetők részére tartottunk vezetőképző tanfolyamot. EZ0n a tanfolyam anyagának háromnegyed részét a vezetési elmélettel kapcsolatos kérdések tették ki. A művezetők szakmai és politikai képzése tekintetében az eddiginél fokozottabban kell eljárni.

1968. januárjában összeállítottuk a káderképzési tervet, amelyben az osztályvezetők, központi csoportvezetők, gyárvezetők, üzemmérnökök, és kádertartalékok szerepeltek. A káderképzési tervben foglaltak végrehajtását rendszeresen figyelemmel . kísértük, ennek tudható be, hogy az abban rögzítettek nagy része végre lett hajtva.

Kádereink egyetemi, középiskolai, vagy helyileg szervezett pártoktatásra járnak.

tó IV*

tó A Sazdasági munka megjavítása érdekében 1968-ben elkészült a vállalati ügyrend.

Sz azonban ma már a gazdasági vezetők egy részénél feledésben ment, és nincsenek figyelemmel arra, hogy ki miért felelős. Ennek oka, hogy a felsőbb vezetés részéről nem lett kellőképpen ellenőrizve, hogy a feladatok az ügyrendnek megfelelően lettek-e végrehajtva.

Az ügyrend sok vonatkozásban már elavult. Ezért szükségesnek tartjuk az ügyrend átdolgozását. Sok a kiadott felső vezetői utasítás, egy részét nem veszik komolyan, igy ezek végrehajtáséért igen keveset tesznek. Ezek ellenőrzése többségében elmarad, és felelősségre vonás sincs az utasítás be nem tartásáért.

A munka elosztásánál is problémák keletkeznek, egyesek túlságosan leterheltek, másoknak pedig sok a szabadidejük.

< A gyáregységek nem érzik sok esetben a központ- ségitőkézségét. Ezt elsősorban a

termelési és műszaki osztály irányában lehet megállapítani, de más osztályok