Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1970-01-22
É ! % .1 * k- 3 Mégis 1969/70-ben, amikor a belső piaci nehézségek jelentkeztek, az ipart vádolták azzal, hogy termékeiket eladták exportra, mert ott hagyobb haszonra tettek szert. Pedig ez nem igy van, és ebben az esetben nem lehet úgy tálalni a fogyasztók elé, ahogy ezt tálalták a napilapok. Maár elvtárs:Véleménye szerint ez az anyag a Központi Bizottság HaTu.roza/Eanaí továbbviteléhez tényleg komoly segitséget ad a pártszervezeteknek, mert olyan fontos kérdések részletes felsorolása, amely egy-egy vállalatnál igen nagy gondként jelentkezik. Egyetért az anyag azon részével, hogy a pártszervezetek milyen kérdéseket vizsgáljanak ,s azok politikai vonatkozásait helyi anyaggal bővitve használják fel, s tegyenek bizonyos intézkedéseket. Ugyanakkor a 6. oldalon nem ért egyet azzal, hogy "minden szinten irányítsák pártszervezeteink és értékeljék a gazdaságpolitika megvalósítását.,..". Ez zavart okozhat, elviszi a párttag szervezeteket a gazdasági munka felé. Ez a pártszervezeteknek rá nem egészen feladatuk. A rendeléshullámzással kapcsolatban; Horváth et. meggyőződött-e arról és biztos-e abban, hogy minden vállalat olyan helyzetben van mint a Harisnyagyár és mindenki úgy gondolkozik-e miit a Harisnyagyár? Azért a sajtónak is van valami igaza /nem a Harisnyagyárra érti/, mert több vállalat, ha valami jó külföldi piacot tud szerezni, inkább a belföldi hullámzó rendelést teszi kockára, s mondják, hp hiány van hozzanak be importot. Iklódy elvtára: Mivel most készülnek a vállalatoknál az intézke- 3’esT~terveíc7 a~helyes összeállításához gondolatébresztő megjegyzéseket ad az anyag,valamint ha egy-egy témát ki felejtettek volna, ráirányítja a figyelmet. Nemcsak a műhelyek értékképző hatékonyságát kell tfizsgúlni, mert nem az a leglényegesebb dolog, hogy egy műhely mit fordít egy | termék előállításába, hanem hogy vállalaton belül mit fordítanak, 0 Próbálják ezt a vállalatok is megvizsgálni, nagyon meglepő dolgok jönnek ki ebből. Ugyancsak nagyon furcsa mérőszám lenne 1 fő 1 napi teljesítménye is. Anyagmentes termelési értéket nagyon kevés helyen vizsgálnak, pedig az egész műszaki fejlesztés, gyártmányfejlesztés igen komoly mérőszám lenne. Az anyag elvá- ^ laszthatatlan az árképzés folyamatától. Tudvalevő, hogy a hira. dásipari gyártmányok anyagszegények, viszont a müszakifejlesztés csak - jelen körülmények között - drágább anyagokkal valósítható meg. Ihiyományos anyagból szinte elképzelhetetlen a gyártás, A piacot lehet kedvezően éa kedvezőtlenül alakítani egy uj anyag bevezetésével. 1968/69-ben a KGM termékeknél az áremelkedés 0 volt. Ugyanis tartós fogyasztási cikkekre áremelkedést tervezni nem lehet, viszont az anyagárak emelkedtek. * Azt is meg kell mondani, hogy a baráti export minden vállalatnál nyereségtelen. I Véleménye szerint a társadalmi szervek vállalnak felelősséget a gazdasági©munkáért, A nyereségrészesedés elosztásával kapcsolatban; a KGM és a Vasas Szakszervezet is azt hangsúlyozza, hogy az egyes kategóriák jövedelme ne csökkenjen. Nem az alapbért, hanem az összkeresetet vizsgálják újabban. S ha valaki többet vállal, akkor magasabb pénzjutalomban is lehet részesíteni egy-egy embert. Alapjában véve a kategorizálás megszüntetése nem hozott nagy változást. Jj ORSZÁGOS LEVÉLi a* n I ÍJ — ■— —
