Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1970-05-07
t Hozzászólások : Horváth István e : A‘jelentésből, a számokból levonható az a következtetés., hogy az 1970 I-ső n.évi mutatók a KB jelenlegi határozatából adóáó intézkedések folytán eredményesebbek mint az előző bázis számok; - különösen a munkaerőhelyzet Figyelembevételével, ami jelenleg fennáll, A vállalatnál hozott intézkedések helyeseknek Ítélhetők meg. Aggályosnak: lehet mondani, hogy a belker, igényeivel szemben a tervek 18%-os teljesiten nem elég. Ezért az év hátra levő időszakában sokkal többet kellene tenni. Talán azt a kérdést kellene feltenni, hogy elégségesek lesznek-e azok az intézkedések /hatásukban/, amelyeket eddig tettek?! Ugyhiszem itt helyes volna megfelelőbb, erőteljesebb intézkedéseket tenni a szoc.br-okban, a munkaverseny-vállalásokban az elkövetkező időszakban, A munkaerő-helyzetben vélményem szerint változást nem lehet várni, hanem ehhez kell a saját gondolatainkat igazitani. S ba e kérdésben alapvetően ezt a tételt fogadjuk el, hogy nem lenet változtatni, akkor a termelékenység kérdései kerülnek előtérbe, amely emelésének egyetlen legjobb módja a meglevő műszaki szintek legjobb kihasználása és, a Fejlesztés legnagyobb mértékű előtérbe helyezése, E tekintetben pedig a textilipar hosszú évek óta elhanyagolt állapotban van, s ennek valamilyen módon vissza kell ütnie. Ha változtatást kívánunk elértni, akkor a műszaki fejlesztés nagyobb voltával és a beruházások összegeinek emelkedésével kell feltétlenül számolnunk. A 9. pontban levőkkel, magam is igen egyet értek. Jelen helyzetben magasabb nyereségeket képtelenség elvárni a vállalatoktól. A növekvő költségek csökkentik a fejlesztési lehetőségeket is. - Ilyen módon a vállalat azt a fontos feladatát, hogy a tétaelós növekedjék, hogyan tudná hogy a fejlesztés is egyre növekedjék. Bizonyos munkaterületekről, iparágakból áramlik el a munkaerő, - Ilyen értelemben felvetődik, hogy oda áramlanak, ahol magasabb a fizetés. Tehát mégsem az az oka ennek elsődlegesen, amit szoktakmondani, hogy rosszak a munkaviszonyok, a munkahelyi légkör, stb. Ilyen értelemben ezt a nézetet revizió alá kellene vonni. Legutóbb a Főv.Tan. munkaerőgazdálkodásáról volt nálunk egy elvtársnő és kérdezte, milyennek látom a munkaerő ellátás helyzetét - s feltette a kérdést, szükségesnek látok-e esetleg adminisztrativ intézkedéseket is a munkaerő-vándorlás meggátlására?! Azt válaszoltam, hogy igen, szükséges volna valami olyan intézkedés melyrs szerint a népgazdaság különböző /könnyebb v, jobb/ ágazatai ne vonhassák el egyik vagy másik területről az embereket, A ruházkodásban nem biztos, hogy a szövött áru rovásara a kötszövött áru felé tolódik az igény. De nincsenek a profil<?k elhatárolva és nem elképzelhetetlen, hogy át lehessen állni a nyomott kötött árura, s úgy gondolom ez rendkivüli nagy hiány Magyarországon. Jámbor elvtárs ; Az anyaggal kapcsolatos véleményem, hogy reálisan vetik fel problémáikat és ténylegesen helyes az a megközelitós pont, hogy bizonyos szint felett, feltétlenül szükséges /azon kívül, hogy mondjuk és mondanák/ verekedni azért a koncepcióért, hogy necsak óppenhogy segitsenek az iparágnak, hogy meg ne fulladjon. Az ilyen jelenség a vezetők körében kilátástalanságot jelent, a munkások körében pedig átmeneti helynek tekintik ezt az iparágat, - vidékről jönnek, s utána a jobban fizetők elszívják őket, A szállítási problémák megoldása érdekében úgy gondolom a ker-i PB-nak össze kellene fogni a Textiles Szakszervezettel, hogy e kérdések sokkal nagyobb mértékben kerüljenek be a Könnyűipari Minisztériumba ós ne lehessen ott e gondok megoldását a végtelenségig elodázni. Példa erre a téglaipar, ahol azt hozták döntésként, megnézik majd amikor kitavaszodik; de most is nagy a gondjuk ós egyre inkább . . / . 6_________________________________ <1- 5 -
