Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1970-05-07
•' ./..,. ; •——nnri>in a. \ | ' "4- .. . | De a Központi Bizottság nőkről szóló határozatában, ha /abból a felülvizsgálatból/ úgy döntenek, hogy nem szabad három műszakban foglalkoztatni a nőket, AKKOR ugyancsak csökkenni fog a fono-szovo termetes, EZ IS indokolja a külföldről történő nyers szövet stb. áru szállításét, Kívánatos volna a kereskedelmünk kiépítése Kínával sok-millió méter árut lehetne eladni részükre. Egyik-másik helyen csökken az export,, mert annyira kevés értéket hoznának. . A legjobb szakmunkásoknál általában csökken a bér a művezetői munkakörbe lépéskor de ez kismértékű. Inkább az a gond hogy hurcolunk magunkkal a fonó- szövő vonalon e munkakörben olyan jelleget, hogy a művezető szinte a hajcsár szerepét töltötte be; ez kiser’ bennünket egész 1945-éta. De általánosan is van egy probléma és nem veletlen a Kormány határozata, mivel felvetik: érdemes-e vállalni, hogy alulról a dolgozó- felülről a vezetők hajtják a művezetőket, ugyanakkor lenyepeben igen kevés a hatáskörük. A művezetőknek pl. éjszakai műszakban /a könnyűiparban, ill. nálunk/ nem szabad pótlekot kapniok. Ezért is, igen sokszor felvetik, hogy inkább tegyék okét vissza a műszakba, mert az kevesebb felelősséggel jár r\ számukra. A textiliparban kapott bérfejlesztést illetően, ©£ jelen pillanatban elintézett; a különböző gyárainkban különbözőképpen használták fel és, olyan helyre irányítják, ahol a legjobban hat., Itt meg volt haározva, hogy a három műszakosoknak szabad csak adni - do voltak viták, hogy tulajdonképpen mindenki három műszakos. A 9.pontban jelzett összeg igénye nem azonos a komplex tervben levővel. Egy minimális és egy maximális programot- készítettünk. Ennek kihatása is^sok-milliárd for/int, ebben egyik a vállalati rész, másik részét hitelként^bank-kölcsönnel, harmadik részét pedig a minisztérium,a kormány által adanadó igen alacsony kamatú összegből igényelnénk. A minimális_terv annyit jelent, hogy. a termelés nem növekszik; a maximális viszont a I90raillió kibocsátást vettük alapul. Ez mar nem pamut-szövet áruból adódna, hanem kötszövött- és selyem áruval növelnénk. De mindez elég homályos még. Ismeretes a GB határozata, amely 1-7 milliárd fejlesztési szükségletről beszól akkönnyüipar számána, amellyel helyre lehetne billenteni azt a helytelen egyensúlyt, ami jelenleg kialakult. Termesze-tesen ezt az Összeget nem rövid időn belül hanem mintegy tiz év alatt kellene beinvesztálni erre a célra. Az egy nagy kérdés még, hogy ebből a 17 milliárdból mennyi jutna a mi vállalatunknak; ezt ma még nem tudjuk. /Ugyan ilyen terveket készítettek a nyomdaiparra,stb,/ Mi felvetettük az ujabb, modernebb automatizált gépek beszerzését - amelyekkel ugyan szikrányival többet nem lehet termelni mintha múlt századbeli gépekkel, csak kevesebb munkaerő kell hozzájuk; s eddig, mivel országunkban a munkaerő volt a legolcsóbb, ezeket a régi- gépeket annyira felújítottuk, felgyorsítottuk, hogy az automatizált gépek toliesitményét szinte elérik, Ezért is olyan drága a textilárunk. A felújítás és a felgyorsítás elérkezett a végső határig és ez jelentkezik most. Tóth 'elvtársnak: előkészítettük már a negyedik ötéves tervet gépekre, stb. lebontva. Amit változhat az eddig kimunkált terv, az a konfekció, a köt-szövő iparban következhet be., ahol 30-4o %Tos fejlesztés -van ütemezve; ugyanakkor a pamutiparban ez csak mi-ntegy 9 bi amely éppen csak a stagnálásra elég. Bár mi nem ehhez szabottan készítettük el a terveinket, hanem magasabb fejlesztéshez. . / . k i ' k vfti----------------—---------- ...... ■ — ■. - - - . .. . . J
