Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1969-01-09

, j - 6 -terjesztésben van leírva - ugyanis az oktatásnak egyik célja is az elmeletnek a gyakorlati életben való alkalmazása, 'felhasználása. Az oktatás során, magának a propagandistának kell alkalmazni, de az embereknek is a helyi kérdések és a népgazdasági összefüggések magyarázatát - másként ezt végezni nem lehet. Olyan témák ámeneket Karácsonyi e. népgazdasági jellegűnek jelölt meg, mint a nemzeti jövedelem, ennek is megvan a maga helye - mert ennek nem csak létrehozói, hanem fogyasztói is a dolgozók. A csoport- és a népgazdasági érdekek kérdésében -amelyet Jámbor elvtárs elmondott- a pártszervezeteknek kell állást foglalniok. Természetesen nem. lehet vitatni, hogy előfordulnak ilyen érdekek és összeütköznek vagy jelentkeznek. Ma már igen alaposan van hang­súlyozva. hogy a mechanizmus úgy van elkészítve, hogy a népgazdasagi és a vállalati érdekek össze vannak kapcsplva egymással. - Tehát, ott dolgoznak jól, ahol a vállalati érdekek érvényesülnek, mert ez tartalmazza.a népgazdasági érdekeket; Ezzel azt az ellen­tétet, konfliktust is meg akarta szüntetni az uj gazd-i mech-us, amely az elmúlt időben jelentkezett, /Ez a saját nézetem, s talan valamiképpen nem is elég átgondplt,/ Nem volna helyes ezt a konfliktus.tudatot megint belevinni e kérdésekbe. Gyakorta előfor­dul, hogy az uj mechanizmus végrehajtásának, megvalósításának helyi elbírálására kerül sor,^holott már jónéhányszor kiderült, hogy az lett volna jobb, ha a vállalati érdekek végrehajtását, megvalósítá­sát segítette, oldotta volna meg a pártszervezet; s ez egyezett volna a népgazdasági érdekekkel, Tóth elvtárs amit az értelmiség kérdésével kapcsolatban felve­tett , azzal egyet értek, - de az anyagban inkább ugv vetődik fel e kérdés, hogy kik tartoznak a munkásokhoz és az értelmiségiekhez. Egyre jobban felmerül a tudomány szerepének jelentősége: megfelelően, ki kellene dolgozni, milyen szerepe van a tudománynak., technikának a termelésben és hogyan kapcsolódik, mindez a politikai kérdésekhez is, A termelésben résztvevő arány csökken s növekvő aránya van a mű­szaki értelmiségnek; -Tehát, ezt a látszólagos ellentmondásokat kell az oktatásban es.ilyen ertelomben feldolgozni. Annál is inkább szükséges ezt megtenni, mert az embereknek mégis csak gondot okoz­nak ezek, - ha nem is feltétlenül a munkásoknak, hanem a műszaki ertelmisegieknek. Az olyan észrevétellel kapcsolatban, hogy vannak olyan törekvések, 0 hogy.a műszaki értelmiséget a munkásosztályhoz tartozónak kívánják számítani - ez, azt jelenti hogy ők oda kívánják magukat soroltatni ! Éppen ezert, nem szabad feltétlenül reakciós-, hanem inkább tisztá­zatlan kérdéseknek kell ezeket tekinteni-. , Jámbor elvtárs : Egy gyenge pontja van annak, amit Horváth e. mondott, és az a helyes, amit Tóme, mondott el, mert egy ilyen kisebb országban nem tekinthető a műszaki értelmiség olyannak mint egy nagyobb or­szágban, ahol a fizikai munka,stb. igen-, ill, nagyfokúan automati­zált. Ez pedig nálunk nincs meg, és ezek ilyen átvett nézetek, mert nálunk az ilyen.igénynek nincs meg a reális alapja. Tehát ezért, mégiscsak reakciósnak lehet mondani az ilyen nézeteket, Tóth elvtárs : itt nincs ellentmondás abban, amit Horváth e. és a saját mondá­som között, - mert a nézet maga. az reakciós, csak akik felvetik, lehet, hogy nem ilyen szándékkal teszik. Jelenleg Csehszlovákiában is ilyen problémákból adódik sok gondjuk. Horváth elvtárs: j Elég jelentős különbségek vannak az értelmiségen belüli réte­gek között. Tóth eÍvtárs : Talán-nég azt tenném hozzá hogy igon nagy jelentőséggel bir e kérdés a fellazitási politikában. /) _____________ re_/_fa • tei _ ________________________ jpawaiTMrefWiiitiwiwnwwiwi 'ememwaregrtK^:-’'.;.'-:

Next

/
Oldalképek
Tartalom