Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-07-10
) ' _ o vételeket. Ezt nem lehet igy általánosítani} mert a legtöbb ember úgy érzi, hogy nem a megérdemelt munka után kapja az alapjövedelmet, Nem látják, hogy a több munka eredménye, a nagyobb jövedelem, A nyereségrészesedés kategorizálásáról; az első perctől kezdve voltak észrevételek, ahogy napvilágot látott ez a rendelkezés. Az 5. oldalon szerepel, hogy a különböző tanácskozások// az egyes témák tárgyalása során átcsúsznak konkrét termelési, műszaki, bér vagy árkérdések tárgyalására. Helyes volna azt hozzá tenni, hogy: különösen érezhető ez akkor, ha az adott gyárban gazdasági jellegű problémák jelentkeznek, Dobos elvtársnő: A jelentés elkészítésében résztvett, , Javasolja, Hogy miután a PB megtárgyalta az anyagot és továbbadásra kerül sor - éljen a PB vezetése azzal, hogy a jellemző és általános megállapítások üzemenkénti bemutatásával, felhivja a figyelmet ré a feladatokra. Különös/ tekintettel azokra a helyekre, ahonnan a negatív megállapítások származnak. Gondoskodni kell arról, hogy a pártszervezetek a jelentés megismerése után, ne tehessék azt, hogy minden pozitív megállapítást magukra vegyenek, ós minden negatív megállapítást úgy vegyenek, hogy az másutt van és nem náluk. Az anyag készítése során elolvasták a pártszervezetek valamennyi beküldött jelentését, és sok-solc jelentésben hangzott el, az a megállapítás, hogy a saját tájékoztató tevékenységük is hagy kívánni valót. i A pártoktatásban résztvevő munkások aránya; figyelembe kell venni, hogy a pártoktatásban csökkent a munkások aránya, őzzel egyidejűleg nőtt a szakszervezeti oktatásban. Tehát nem kimaradtak az oktatásból, hanem a munkások egyréaze átkerült az uj szervhez. Egyetért Kakuk elvtársnővel a részesedés kategorizálásáról mondottakkal, valóban az első perctől kezdve vitatéma volt a munkások I körében. Maróti elvtársnő: A Kakuk elvtársnő javaslatának nincs semmi aka- HaTyá, He Je “leHe tf tenni ezt a kiegészítést az anyagba "külöhöuen 0 érezhető ez akkor, ha az adott gyárban gazdasági jellegű problémák jelentkeznek," Kakuk elvtársnő másik észrevételéről; ez több jelentésben szerepelt, hogy a fizikai műnkásállománybán lévők nem szivesen mennek el * pártiskolára, azért lett beletéve az anyagba, A tapasztalat az, hogy az alkalmazotti kategóriák szívesebben mennek, mert fixfizetéssel rendelkeznek, és nem jelent hátrányt a bérezésben. Ez igen nagy gondot is jelent. Kakuk elvtársnő kívánságára ki lehet hagyni a PNYV központi példát. A munkások részarányáról az oktatásban Dobos elvtársnő helyesen szólt, ugyanis ebbon az évben lépett be először a tömegszervezeti oktatás. Nom lett differenciálva az anyagban, hogy a munkás párttagok. ütatisztikában nem tud/juk bizonyítani, de megnőtt 3, munkások , aránya az oktatásban, A két idézet azért került az anyagba, mert sok olyan tapasztalat van, hogy az üzemekben úgy tekintik, mintha az egész ideológiai munka elvonatkoztatott dolog lenne. Az egyenlősdiről; itt a vezetőkről van szó. A kategorizálással kapcsolatban; van egy látszólagos egyetértés. Az oktatásban, áraikor ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk egyetértettek, utána volt ogy olyan "majd meglátjuk"hangulat, Ezért került bele az anyagba, az a sző, hogy látszólag egyetértenek. Hozzá lehet - tenni, hogy a tanfolyamokon, az oktatás keretében, do ki is lehet hagyni. J atp**”- ■ ••-••*— ■
