Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1969-05-02

sál is, hogy az uj technológiák bevezetése bizonyos fokú idegenkedéssel jár együtt a munkások körében, mert a termelékenység növelése általában normaidő csökkentéssel is párosul, s a bevezetés első időszakában a betanulás ideje $latt /ha átmenetileg is/ valamelyest csökken a dolgozók keresete,

2 J A munkások .jövedelmének alakulása :

Az uj gazdasági mechanizmus hatására a bérezési rendszer /a korábbi évekhez viszonyítva/ javult ós ösztönzőbbé vált. Az elmúlt 3 évben a munkások átlagos havi bére_ás az átlagos havi összjövedelme emelkedett. Az átlagos havi béremelkedés mértéke változó; 1966-hoz ^ viszonyítva 4- 14 % között mozog..A gépiparban, ahol az átlagbérszinvonaltónövekedés a legmagasabb, az emelkedés üteme kisebb, A textiliparban, ahol az átlagbérszinvonal alacsonyabb, az emelkedés üteme nagyobb.- eléri, sőt meghaladja a 10 %-ot /1-es táblázat/.

A munkások havi átlagos összjövedelme sokkal egyenletesebb fejlődést mutat, mint $ havi bér. Jóformán nincs különbség a gépipar és a textilipar között. Az átlagos havi‘összjövedelem emelkedése 1966-hoz. viszonyítva 5~ 10-%. Legmagasabb a Pamutkikészitőgyár 17,2 %-os növekedése /2-es és 4-es táblázat/.

Fejlődés tapasztalhat^ az ösztönző bérrendszer kialakításában szinte valamennyi gyárnál. A nyereségrészesedés kerületi szinten I re %-966-btóz viszonyítva/ 1967- 1968-ban általában növekedett, 1969-ben

viszont egyértelműen, csak a gépiparban növekedett; a textiliparban i

0 az előző évhez képest általában cs"kkent /3-as sz. táblázat/,

A jövedelem-emelkedéssel kapcsolatban a munkások kifogásolják, tói hogy az átlagbér emelkedése nincs arányban az_árak évenkénti emelkedé’ sével, A dolgozók egy rétege /az alacsonyabb keresetűek és nagy családosok/ úgy látják, hogy életszínvonaluk csökken. A kereskedelem az árakat emeli, s ezzel együtt a pénz vásárló-értéke römlik. Az évi 2-3 %-os reálbér-emelkedést /főleg a piaci árak változása miatt/ nem értékelik megfelelően, A vállalatok egy része.viszont ennél magasabb bérfejlesztést nem tervez. Általános jelenség, hogy.a munkások jőve^ delmük növelése érdekében -elsősorban a gépiparban- igényt tartanak

a túlórára,. Sokan vannak, akik munka után mellékfoglalkozást vállal- ___ i nak fizetésűje kiegészítésére.

A.darabbérem áplüooók - éppen a legértékesebb produktív dolgozó, réteg- úgy vélik, hogy a bérfejlesztésből csak,akkor részesülhetnek, ha munkaintenzitásukat nagy^bbmértókben növelik. Azt mondják : -5