Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1969 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1969-01-09
I ... . KÁhrbb: a-: \:5.r.' wmmmmmmmf emmmmmmtsrmAimirw’':;. > ' -- 3 -i • A-£g^_^^AaMsPrélitikai célkitűzéseit, elsősorban n vállalat élejk^^J^JEpsztül tárgy a 1 tál; ós értették meg. Különösen vonatkozik ez a "közgazdasági alapismeretok" tanfolyamra, melynek célkitűzése a közgazdasági alapfogalmak magyarázása. ^Politika ilag sokkal hatóko-*/ f) nyabb munkát lehetne végezni, ha nem a népgazdasági szintű összefog-^ géőeket, hanem a vállalati gazdaság kérdéseit dolgozná foléós ezen ? keresztül ismernek meg a mindennapi életben előforduló fogalmaka~—A tapasztalat bizonyltja, hogy a viták során úgyis állandóan vállalati jellegű kérdésekkel kell foglalkozni©- Pl: "a szocialista gazdaság irányítása" cimü témánál a vállalaton ^ belüli irányítás, a vállalaton belüli demokrácia, a vállalat gazdaságpolitikája, árpolitikája és az anyagi érdekeltség került a vita középpontjába.- A szocialista újratermelés kérdésénél is a vállalati példák jutottak túlsúlyba, mint pl: alvállalat! nyerésé.--: fogalma, önnek felosztása. a felosztás igazsagossága, a dolgozók és az állam részesedésének arányai, ezen belül az erkölcsös— ós erkölcstelen nyereség, a bérrendszerek problémái, valamint az életszínvonal,, a reálbér és a nominálbér kapcsolatai* E viták során bebizonyos_odottj hogy a dolgo— góArésAré,magas nominálbér-emelkedést érzékelik, a 2-3 %‘-os béremelkgA4gt..nem érzik-,,, nem értékelik é 1 etszinvonal 00 psre. 0- Az export termelésünk helyzetének tárgyalásánál is.konkrétan a vál^ lalat export tevékenységét beszélték meg. E tóménál, csak a gazdasá"^0Z0bőket foglalkoztatta a szubvenció, az export visszatérítés csökkenése.- A "gazdasági növekedés, gazdasági egyensúly" témakör feldolgozásánál tapasztaltul;; a hallgatok látják, hogy a szocialista országokban gyor sabb a gazdasági fejlődés üteme, mint a kapitalista országokban, s a szocialista gazdaság fejlődésének elsődleges célja, a lakosság életszínvonalánál; állandó növelese# Ugyanakkor felvetették, miután nálunk az egy lakosra jutó nemzeti jövedelem még alacsonyabb a technikailag fejlettebb államokhoz képest, mikor érhetjük utol azokat. AJáLtré „során megért e tjbé 1;,i hogy a_z _egy lakŐsra jutó jaemzeti jövedelem ^fflAjáse. hogyan függ össze a termelékenység _növelősével ©- Nagy érdeklődést váltott ki a KGST működése, amelyet több témánál tárgyaltak. Világosan látják a KGST jelentőségét a szocialista országok ffé gazdasági fejlődése szempontjából.. ■ ' J