Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1968-04-18
fa I - 3 -Jámbor eb.* A Bp—i I.—ső bitkari ertekezleten is ez volta napirend. Szépvölgyi elvtárs ismertette a megyei VB—ok anyagát; amit a munkabizottság leirt,-az országos probléma. Mindenhol egyformán„jelentkezik, mint gond® Elmondtak néhány példát, - olyan titkársági allasfoglalás született, hangzott el, hogy a vállalatok felkészülésé^ magatartását a jelenlegi helyzetben nagyon sokfajta gond befolyásolja, egyes területek előtérbe kerültek a tevékenységükbe, pl.. Budapesti szinten a munkaerőhelyzet befolyásolja a vállalatok távlati koncepciójának kialakítását. Úgy érzem, hogy az elvtársak által leirt határozati javaslatot úgy kellene megfogalmazni, hogy a pártszervezetek ajánlják a vállalat vezetésnek, hogy az 1968. II.félévi közgazdasági konferenciák fő témaként foglalkozzanak a beruházási politika kialakításával. Ez a II.félévben nagyon jó téma lenne. A vállalatok a strukturális tartalékokhoz nem nyúltak, mi összehívjuk majd a vállalat kommunista gazdasági vezetőit és mondjuk majd, hogy nyúljanak hozzá a struktúrához. Elmondták az elvtársak, hogy szinte nincs olyan vállalat, amely a belső korszerűsítéssel foglalkozni tudott volna. A II.félévben kormányszinten fognak ezzel a kérdéssel foglalkozni, előirják a vállalatoknak a belső korszerűsítési kötelezettségüket. Van egy másik vetülete a dolognak, 1967-ben 8 milliárd forinttal túlteljesítettük a beruházásokat, ezzel gyakorlatilag beleharaptunk a felhalmozási és fogyasztási alap arányába, attól tartanak az elvtársak', hogy ha ez a helyzet tovább fokozódik akkor a reform számlájára irják és az teremthet egy rendjeivül feszült helyzetet a tömegek köreben. Ezért a Kormány elhatározta a beruházási politika felülvizsgálatát, s csak olyan beruházásokat fognak engedélyezni, amelynél látják, hogy van értelme. Az árbevételt valahonnan fedezni kell, ezért a vállalatoknál félő, hogy a fogyasztási árakhoz nyúlnak, ami nagyon súlyos következményekkel járhat. Azért szóltam néhány szót, mert a Bp-i értekezlét és az itteni téma szinkronba van egymással. Maár et.: Egyetértek Horváth et. hozzászólásával, de egy dolgot nem értek. Horváth et. azt mondta, hogy volt egy beruházási koncepciójuk, amely 19?2-ig volt kidolgozva,'a mechanizmus bevezetése miatt félretették; nem értem, hogy egyforma fogyasztási keretek között, termelői árait mellett miért nem használható ez a beruházási terv. Kérdésem, hogy nem olyan dolog van emögött, hogy mig a beruházások nem vállalati rizikót jelentettek addig sokkal könnyebben mertek beruházni? Nagyoi/egyet ertek az anyaggal - a szövegezés f módosítással - tömörsége mellett is nagyon solt„problémára mutat* ■s leszögezi a fő dolgokat. Ahogy a Jámbor elvtárs elmondta, bennem 'is az a kérdés merült fel, hogy a gazdasági mechanizmus óta a'gazdasági életünkben, a piaci forgalomban figyelembe kellett venni, hogy a dolgozóknak az egzisztenciális poblémái is felvetődnek. Azt hiszem legégetőbb probléma a beruházás kialakítása. Az anyag véleményem szerint inkább figyelmet felkeltő, anélkül, hogy kát. kimondjuk, hogy mikor kell egyes vállalatoknak elkésziteni„„a beruházási koncepciójukat. Én javasolnám, hogy az üzemek vezetői meg-1 határozott időben tájékoztassák a Pártbizottságukat, pártvezetősé- ' geiket, szakszervezeti bizottságaikat a beruházási elgondolásaikról. Ez a kérés azért is merült fel bennem, mert elképzelhetőnek tartom, hogy egy sor olyan üzem van, amely nem tudja le/fcenni az asztalra, hogy milyen beruházást tervez. Iklódy et.: Maár és Horváth elvtársak hozzászólásához szeretnék kapcsolfáódni, koncepcióról van szó. A jelenleg ismert rendelkezések hatásait mérlegelve, az a tény, hogy még a "játék-szabályokat jfij •/• ORSZÁGOS LEVÉLTÁR jKMB "' ■"^■MKBMHIUe I-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
