Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1967-11-30

i ■' - f\, & • * ‘^k.tL - « ’ «*** j —-tóA,— *. ^ r - 3 -Fejlődésében vizsgálva az eredmény azonban jelentős,-. Az 1967-68-as oktatási évben 96 fő kérte felvételét az M-L.Egyetomre, ezek je­lentős része gazdasági vezető, - a tavalyi jelentkezéshez viszonyít­va a duplája. Helyhiány miatt csak 48 fő nyert felvételt. Az elutasítottak közül néhány sértődötten visszavonult és nem vesz részt politikai oktatásban. Pártszervezeteink az utóbbi időben sokat tettek azirányban, hogy a IX.kongresszuson meghatározott követelmények a kádermunkában érvényesüljanek. Ezt bizonyítják a mellékelt kimutatás számadatai is, A középszintű gazdasági vezetők közül az oktatásban mind/éössze lo.7 %-a nem vesz részt. Ennek egyrésze indokoltan. A hatásköri listán szereplő gazd-i vezetőkkel az oktatási év bein- 4b dulása előtt mindenütt a csucsvezetőség által létrehozott bizott­ság foglalkozott. Igyekeztek mindenkit a képességüknek megfelelően beosztani oktatásra. Társadalmi munkája 25.2 %-nak nincs, Egyrészük tanulás miatt kapott felmentést. Alkalomszerűen 1-2 kivételtől eltekintve minden gazdasági vezető kap megbízatást pártszervezetétől. Az aktiv társadalmi munkások - választott vezetők /47,1 %/ és egyéb állandó jellegű megbízást végzők /27?2 %/ - sok segítséget adnak a pártszervezeteknek. Nagy többsége környezetére is jó hatással van* /A Gázgyár pártonkivüli főmérnöke elvégezte oz M-L« Egyetemet, példáját többen követték munkatársai közül/, ^ Több üzemben, amikor a gazdasági vezetőkkel e témában beszélgettek felvetették, nem értik, hogy mit értünk politikai követelmény alatt -."Van erkölcsi bizonyítványuk, é© a szocializmus hivei” - mondják. Szerintük azzal segitik a szoc, épités^;,:..-j^ggy. a terme­lést jó eredménnyel irányítják. Még nem mindenütt értik, hogy mit jelent, a politikai, alkalmasság,,- leszűkítik a politikai megbizhatóságra,. A vezetők nagyrésze beosztottjai politikai nevelését nem tekinti feladatának, nem érez érte fáblősséget,. Az emberekkel való foglal­kozás, a jobbik esetben is csak a szakmai feladatok jobb ellátá­­sára irányul és.kevésbé oz emberek jellemének, gondolkodás módjá­nak formálására. Sokan úgy vélekednek, hogy politikai nevelés^ a je1lemformálás a pártszervezetek feladata", /• / • | . / 20 ■ 1 M

Next

/
Oldalképek
Tartalom