Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1967-06-15
r ■2 ■ í I Ferenczy e.: ' Az l-i5 oldalon szólnak arról, hogy a párucsoportok irányítását két szintről - a VB és az alapszervezetek által - valósítják, meg. Nem okoz-e zavart ez a pártcsoportok belső életében jfoífifi/az alapszervezetekre vonatkozóan. Bihari, e.: MŰTT'sv febr-bán megküldtük az üzemeknek a kerületi PB azon jelentését, amelyet a BPB tárgyalt és hagyott jóvá. Címe: A taggyűlések és a pártcsoportok szerepe a III.kerület pártszervezeteiben. Ezt minden, a kerületünkhöz tartozó pártszervezetnek megküldtük. Ezt követően, a Bp.Harisnya PVB-a tett-e lépéseket konkrétan ezzel a témával kapcsolatban? V á 1. asz: Dobosné e.; • . Tz Igaz,' hogy kiemeltük a kotő-de taggyűléseit, hogy havonta-tartjuk, de 1966. dec. óta majdnem minden taggyűlésen /különösen az alacsonyabb látszáraúakon/ a kötetlen formában nagyon előnyös tapasztalatokat szereztünk. Két területen, az I-es és a Vll-es" alapszervezetben nem volt- ez eredményes és itt változtatásokat fogunk fe nni. A következőkre gondoltunk- itt, hogy olyan 20-áve megrögzött szokó._ sokat, sablonokat hagytunk el, amelyeket úgy éreztünk, hogy a párttagság aktivitását akadályozta. így pl. egy 15-20 fős taggyűlésen, nem feltétlenül -zükséges elnöknek lennie,' e teendőket a titkár maga is elláthatj-a anélkül, hogy külön felkérnék; vagypedig ne álljon fel az, aki 'beszél az ilyen kisebb létszám eseteben; vagypedi-g, ha többször kér hozzászólást a párttag - ha a számára nem úgy adták meg a választ, ahogy az kielégítő lenne - szabad egymásnak közbe szólni -és nem feltétlenül szükséges, hogy befejezze a | mondókájat a válasz-adó#/!! j/- Ezzel együtt, vigyázunk arra, hogv ne legyen hangzavar a taggyűléseken, mert olyáin személyek irányítják, vezetik a taggyűléseket, akik ezt meg tudják tenni, - de maguk a párttagok i3 ügyelnek erre. Tehát, ezeket értjük ez alatt, hogy bizonyos forma-bontás okát eszközöltünk. Elértük ezzel, hogy olyanok is megszólaltak, akik addig soha nem szóltak a taggyűléseken; .lelkesebb, élénkébb hangulat követte'ezeket a- taggyűléseket, és olyan véleményük volt a parttagoknak, hogy ez valóban taggyűlés volt, elmondhattuk a véleményünkét. Azért a kötődéi alapszervezetete két emeltük ki, mert valóban ott található á'legkevesebb létszámú pártszervezet és ott valóban torznak tűnt, hogy kéz-feltartássál szavazzanak, felkérjék az elnököt, stb. Megegyszer hangsúlyoznám, hogy e-z különösen az alacsony létszámmal biró alapszervezeteknél van és vált be. . /beszárnolóknakf( /Tóth elvtárs: A tartalmát érintve áthozzászólásoknak kérdezném, | hogy léirják-e vagy hogyan mondják el a mondanivalójukat?/ — Ez felkészültségtől függően változik; Vannak, akik részére nem szükséges a mondanivaló leifása és ennek örvendünk, mert szabadabban tudnak megnyilvánulni. Természetesen ehhez sokkal nagyobb felkészültséggel kell rendelkezni és a beszámoló elkészít ás énéi eleve gondosabbnak kell lenniök. <©. A tartalom másik része, maga a vita, nme ^gazdagabb, sokkal több oldalról /nézőpontból/ kerül raegvilócjrtásra egy-egy kérdés. A 3.oldalon a módszerekben való több változat’ témához; Ez egy olyan kérdés, amixai nem csak a pártcsoportok, hanem a vezetőségek \ általános munkamódszere kérdéseként, sokat foglalkoztat bennünket, jj Ugyanis a XX. Kon gr. után és az uj gazdasági mechanizmus változásainak bevezetése előtt, azthiszem természetes, hogy minden partszervezet keresi az újat. Itt mi a következőre gondolunk; ha a vezetőség.egy adott feladat kidolgozásán fáradozik, ámelyet az említett fórum- elé visz, akkor jó, ha azt nem egészen, abszolút készen viszi oda, hogy a párttagságnak már csak rá kelljen ból-irtania, hanem tervként visszük oda. Másik, hogy a beszámolóban a párttagé .-aggal ió ismertetni, hogy amit javaslatba hozott a vezetőség felé mii len " »—a.-'--. im_ re.. )"■■■ • _______________ [
