Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-02-04
i ; . - 21 -r A külkereskedelem és a termelés - ugyanúgy, ahogy a monopólium és a verseny - egyik ilyen alapproblémája az uj gazdasági mechanizmusnak. A másik alapproblémája az önállóság és a gazdasági érdekeltség, a harmadik a külkereskedelem ós a termelés viszonya. A kritikai elemzés röviden, de nagyon helyesen tárgyalja ezt a kérdést. Amit meg kell oldani* a termelő vállalatok ós a külkereskedelmi vállalatok gazdasági kapcsolata jó legyen. Tehát a termelővállalatnak az elszigeteltségét a világpiactól - mert most elszigetelt - meg kell szüntetni. Pl* a külkereskedelmi vállalatoknak export esetén főként a termelővállalatok bizományosaiként kell működniük. Nyilvánvaló, hogy importálásnál nagyon sok esetben ugyanilyen helyzetet kell teremteni, tehát ha a külkereskedelmi vállalat bizományosként importál, a termelővállalatnak is előnye származzék abból, ha olcsóbb importanyagot szerez be a külkereskedelmi vállalat. Azon kivül, hogy a külkereskedelmi és a termelővállalat viszonyát ilyen ésszerű anyagi kapcsolatra kell helyezni, azon kivül itt még szervezési változtatásokra van szükség. Sokkal több vállalatnak kell megadni az exportjogot, néhánynak importjogot is kell adni, bizonyos külkereskedelmi vállalatoknak meg kell adni a belföldi nagykereskedelem jogát és belföldi nagykereskedelmi vállalatoknak meg kell adni a külkereskedelem jogát - ezek 7 szervezeti változtatások. Magyarország számára létkérdés, alapkérdés az, hogy a magyar ipar termelésének struktúrája idomuljon az ésszerű nemzetközi munkamegosztás követelményeihez és ezt csak akkor lehet elérni, ha lebontják a kinai falat, ami a termelővállalatokat a külső piacoktól elválasztja és kiteszi őket a külső piacok nyomásának. Bizonyára lesz néhány termelővállalat, amelyiknek exportja évekig még szubvencionálásra szorul, de végső soron ki kell kényszeríteni ezt az alkalmazkodást, másként a magyar népgazdaságot véleménye szerint rendbehozni nem lehet. Íz forditva is igaz; ha vannak vállalatok, amelyek nagyon jól exportálnak, ésszerű valutaárfolyamon számitva, akkor azoknak az exportból legyen jelentős nyereségük, akkor áramoljanak oda a beruházások, akkor azok fejlődhessenek gyorsabban, mint a többi vállalat. Tizenöt éve beszélnek arról, hogy a magyar ipar struktúráját át kell alakítani a nemzetközi munkamegosztás követelményeihez, egy olyan gazdasági mechanizmusban azonban, ahol a termelés a külső piacoktól el van szigetelve, ott ezt megvalósítani nem lehet. Ami a készleteket illeti, egyetért mindazokkal, akik azt hangoztatják, hogy vigyázni kell a kószletcsökkentési jelszóval. A kérdés sokkal bonyolultabb és sokrétűbb, semhogy ilyen jelszavakkal megoldható lenne. Más jellegű készlet az, ami nyersanyagban van, abból baj nincs és más az, ami készáruban van és esetleg soha el nem adható már. Magyarországon nem egyszerűen arról van szó, hogy túl sok a készlet, hanem hogy a készletek összetétele nem megfelelő, a készletek elhelyezése sem megfelelő. Ez bonyolult kérdés és nézete szerint semmiféle központi szabályozással nem megoldható. Lehet ideiglenes jelleggel csinálni egy kószletcsökkentési kampányt, stb. de ez nem megoldás. A megoldás az, hogy adott nagyságú készletekkel, népgazdasági méretekben, a népgazdaság többet tudjon termelni, vagy forditva* azonos népgazdasági termelést kisebb készletekkel tudjunk megvalósítani. Ehhez az kell egyrészt, hogy a termelővállalatok rugalmasan alkalmazkodhassanak - és legyenek kénytelenek alkalmazkodni -a rugalmasan változó keresletbe®, másrészt az kell, hogy a termelővállalatoknak szabad beszerzési lehetőségük legyen. Es kell egy olyan anyagi érdekeltség a termelővállalatnál, ami őt az optimális készlettartás irányába nyomja. Nem a minimális - az optimális készlettartásról van szó. Ez nem oldható meg készletnormákkal, kiutalási rendszerrel. Ha sikerül egy olyan gazdálkddási rendszerbe beállítani a vállalatot, ahol a vállalat a nyereségének maximallzására törekszik és nagy cselekvési szabadsága van, akkor e rendszerben a vállalat maga fog törekedni arra, < J ^ I « » *
