Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-02-04
Ami a szakszervezet szerepét illeti, erről csak annyit tud mondani, bog; rá a párt felső szintéit©- és nem az említett munkacsáporton belül -\ foglalkozik mind a szakszervezetek szerepének problémájával az uj gazdasági mechanizmusban, mind pedig a pártszervezetek megváltozott helyzetének, működésének problémáival# De ez külön, kiemelt téma az egészből. Foglalkozik vele a pártközpont, de sem egyik, sem másik nem könnyű kérdés. A felügyelő bizottságok olyan dolog, amelynek gondolatát a legtöbb vállalati igazgató is és a legtöbb minisztérium is úgy fogadta, mint akit a "bolha csipett" meg. Ez persze érthető. De akár érthető, aH" nem, csak helyeselni tudja, hogy a párt leszögezte magát ebben a kérdésben, hogy ilyent létre akar hozni, hogy ilyen legyen, bár összetételét, szerepét abban pontosan még nem rögzítette le. Az előbb említett egy felügyelő bizottságot, amely egy variáns volna. Ez a fajta felügyelő bizottság távolról sem arra volna jó, amit Tatár et, elmondott, hogy a tervmutatókat gyártók átalakuljanak ellenőrökké. A felügyelő bizottságnak az a variánsa, amit említett, két célt szolgálna, egyrészt, hogy a vállalat tevékenysége felett egy szakmai 7 ellenőrzést és egy demokratikus ellenőrzést gyakoroljon. Emiatt volnának tagjai választott vállalati dolgozók és a szakmai ellenőrzés biztosítása miatt tagjai volnának független szakemberek is. Nagyon jónak tartana ilyen dolgot, ahol ellenőrzés akatt általában nem azt értené* amit ma ellenőrzés alatt értenek, a dokumentális ellenőrzés úgyis megy tovább valamilyen formában. Ha egyszer a vállalatot önálló helyzetbe hozzuk és azt mondjuk, a vállalat igazgatója a felelős ember, akinek fizetése is nagymértékben függ attól, hogy a vállalat jól vagy rosszul dolgozik, ha egyszer ilyen körülményeket teremtünk, meg kell teremteni egy megfelelő szervet is, MBHarjqr amely a vállalat munkáját átfogóan értékeli. Persze, hogy marad minisztérium, amely a vállalat felett a szakfelügyeletet gyakorolja, pl. ipari minisztérium és bizonyos, hogy ez a minisztérium is értékeli a vállalat munkáját. De azért egy minisztérium értékelésének tárgyilagossága nem mindig biztosított, hiszen ez a vállalat még az uj rendszerben is többó-kevésbé t rendelve a minisztériumnak, pl. a minisztérium nevezi ki a vállalat igazgatóját. Nem is lehet a minisztérium véleménye egészen tárgyilagos, mert lehet, hogy éppen a minisztérium befolyásolja rossz irányban a vállalat munkáját. Ilyen körülmények között szükség van egy ilyen, eléggé független és ugyanakkor szakszerű szervre, amelynek egyetlen feladata csak, hogy értékelje a vállalat munkáját. Semmiféle beavatkozási, javaslattevő joga nincs, egyetlen joga ós kötelessége, hogy adjon tárgyilagos értékelést arról, hogy a vállalat hogyan dolgo► zott, es ha jól vagy rosszul, miért igy vagy úgy, milyennek tartja az igazgató munkáját, stb. Aligha vitatható, hogy ilyen szervre szükség van, de felvetik* ha érték# kel, akkor minek van. Nagyon nem helyes az ilyen gondolkodás. Úgy gondolja, hogy ha ilyenfajta felüg elő bizottság be tudja bizonyítani, hogy valóban tárgyilagosan és mélyrehatóan értékeli a vállalat tevékenységét , akkor igen nagy tekintélyük lesz ezeknek az értéke lé sejknek, még akkor is, ha a felügyelő bizottságnak nincs joga sem javasolni, sem intézkedni. * A maga részéről nem lenne jó annak az igazgatónak a bőrében lenni, akinek a felügyelő bizottság leadja a negatív értékelést ós kimdndják, hogy azt fel kell olvasni a termelési értekezleteken. feiSÜÍftf fi fí mutaJó» a fö mérce, de még nem látott olyan tőkés felügyelő bizottságot, amely egy igazgatónak munkáját kizárólag' az filfiS??'1!6113! vola* :me6* Hogy az elmúlt évben hány százalék volt a B8yifazsató munkájának a mutatója sokkal bonyolultabb dolog, mert pl, azt is számításba kell venni, hogy fejlesztette-e a vállalatot, vagy sem, növelte-e a piacon a vállalat szerepét, stb. 9 LO 1 I - ^ » I * — 19 —