Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-10-06
anyag, a VB vitája nagyon hasznos volt, ezzel ki lehet egészíteni, véleményem szerint elérte a célját. A vitával kiegészítve, az alapszervezetek egy olyan anyagot kapnak, mely segítségükre lesz. Egyetértek azzal, hogy az alapszervezetet a cimben is kell jelezni. Stadinger et.: A fogalmi vitákra nem kívánok kitérni. Az anyag cirne a pártmegbizatások szerepe - itt arról van szó, hogy kitaláltak egy funkciót, ez egy kitaláló tevékenység, tagadom, hogy ez jellemzi a mi pártmunkánkat. Egy más dolog, hogy valakinek van pártmegbizatása és annak nem tesz eleget, de azt ki kH±± mondani, hogy az SZB funkció az nem pártmunka, ez életveszélyes dolog. Lehet, hogy vannak kitalált címszavak, de azt, hogy a pártbizalmi helyettesség nem pártmunka, ezt kimondani minden körülmények között helytelen, mert ha a pártalapszervezet műszakonként van szervezve, akkor ez szükséges, ezt csak helyileg lehet megítélni, nekünk lehet az alapszervezeteknek olyan tanácsot adni, hogy ne találjanak ki mondott funkciókat, de ne mondjuk ki. hogy van olyan funkció ami nem takar megbízatást, ezt az anyagban módosítani kell. Sebestyén et.: Két konkrét dolog - Csh.Lenárugyárban Bihari elvtársnő /~s beszelt a Biro elvtársnővel utána néztem, 24 tisztségviselőből 7 fő fizikai dolgozó. Még egy konkrét kérdés, az is felmerült, hogy a mozgási lehetőség szabja meg a funkcióval való megbízatást nem a személyi adottságok. Egy példát: egy szövőnőt megbíztunk olyan pártmunkával amit nem lehet munka után végezni? hamarosan más munkaerő lett belőle. Elég rég óta végzek pártmunkat, de nem látom annak a megoldását, hogy egyes pártmunka munkaidőn túl legyen végezve, szépnek festenénk Ha helyzetet ha azt mondanánk, hogy igy van, szerintem a reális helyzettel szembe kell nézni. Ami az anyagot illeti: véleményem szerint a viták egy része abból származik, hogy nagyon szűk keretű az anyag 5. oldala van bele süritve, amit alapvetőnek kell venni. Nagyon nehéz meghatározni, hogy mi az ami érdemi munka és mi az ami papírmunka az anyag szűk kerete miatt. A másik a munka érdemi megjelölése ad okot a vitára. Szerintem feltétlenül az érdemi munkára kell törekednünk. Egy elvi kérdés: elég sok vita van a pártmegbizatás és a pártmunka egymással való fedéséről - igaz, hogy a pártmunka végzése önkéntes kötelezettség, de aki ezt nem vállalja az nem is lehet párttag, mert az, hogy én mit számitok pártmunkának az nem spontán dolog, véleményem szerint cselek- ^ vően kell részt venni:a pártmegbizatás a partmunka döntő része, A kollektívát használjuk fel a párttagok nevelésére, ez még eléggé l el van hanyagolva, A funkció nem pártmunka: ezzel egyet lehet érteni, , azzal együtt, hogy a felsorolások rosszak, de a megallapitás az helyes, A személyi résznél sem úgy értelmezem, hogy az a baj, ha jó a kapcsolat, szerintem az a baj, hogyha rossz a,személyi kapcsolat és azt átviszik a pártmunkára. Végezetül, szerintem az anyag jó, érdemileg igyekszik a kérdést megközelíteni, egy-két példát módosítani kell. Ettől függetlenül nagyon jónak tartom, hogy szűk szavuan, de kategórizált kérdéseket, Ratulovszky et.: Égető elvtárs nem értette hozzászólásomat, azt szeretném kifejezni, hogy ha rendszerbe kívánjuk foglalni a pártmegf bizatásokat külön-külön lehet rendszerbe foglalni. Egészen másképpen néz ki egy pártszervezetben, egy csucsvezetőségben és másképpen néz ( ki a pártbizottságon belül. Egyetértek azokkal az elvtársakkal, akik azt mondják, hogy módosítva bizonyos mértékig lazítva menjen ki az anyag, a kezdeményezések nagyon jók. Ha csak magáról a.nevelésről van szó, ha csak arról beszélünk, hogy a taggyűlés nevelőhatása a kollektíva nevelő hatása, igy az anyagot nem tudom elfogadni, mert az egész kerületre vonatkozik. Vannak benne fogalmazási hibák, elvi hibák, ellentmondások. rí ' ' Ao 0 , ) - 8 -
