Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-10-06
rT •sen kifejező. | » Hozzászólások: Vép; eb.: A pártmegbizatások rendszere és szerepe rendkívül fontos kérdés; az aktivitás, befolyás ez mindig fontos kérdés, a másik .a hatásfok elérése. Úgy érzem, hogy Égető et. kiegészítés^ helyes, a szakszervezetben és a KISZ-ben meg kell nézni, hogy ott hogyan képviselik a párt tekintélyét; ez rendkívül nehéz és bonyolult munka. Aki a termelésben helytáll az előbbfe viszi a kommunisták tevékenységét. Ha tudja képviselni a párt politikáját akkor annak adjon hangot is. Egy kicsit az az érzésem, hogy nagyon az alapszervezet oldaláról vizsgálták a dolgokat es állították össze az anyagot. Felülről is neveznek ki embereket, a szakszervezetekben is végeznek jó munkát, fő dolog, hogy úgy dolgozzon, hogy példát mutasson. A másik oldala; az hogy hogyan számoltatjuk be áz embereket, hogyan kéri számon a megbízó a végzett munkát. A megbízó jó lenne ha számonkérné a végzett munkát. Azzal számolni kell, hogy a rá : kommunisták egy bizonyos hányadát nem lehet megbízni £) árt munkával ilyen, vagy olyan okból. Fő feladat mégis, hogy a kommunisták formálják az emberek tudatát, fogadtassák el a párt politikáját és hozzák vissza a tapasztalatokat. .Nagyon sok rétü,nehéz munka, jó lett volna még jobban kibővíteni az anyagot, vagy ha a parttitkárokkal megbeszélésre kerül, akkor jó lenne megmondani., hogyan, ;miként végezzék ezt a munkát. Főleg a személyi kapcsola• tok döntenek - azt hiszem, hogy ennek a megállapításnak nagy szerepe van. Van olyan ember, aki szervezni tud, van'olyan aki jól tud agitálni, minden embert a maga helyére kell állítani. Akkor tudjuk jó feladatokkal megbízni a párttagokat, hogyha a rátermett embereket megtaláljuk. Ha az emberek sikert érnek el, úgy érzik, hogy megbecsülést szereznek a munkával, akkor szívesen végzik a pártmunkát. Emberekről van szó, nem szabad túl kategorikusan fogalmazni', nagyon sok párttitkárnak akkor van sikere ha az emberekkel megérteti magát. I - - ' . ’ 1 Szilágyiné e.: Véleményem szerint: a 4. oldal utolsó bekezdése - folytatódik az / oldalon - a 6. oldal 6~os pont c.- pontja el’rá maradhatna, a leírtak inkább a 4-es ponthoz kapcsolódnak. Úgy gondolom, hogy nem kellene rendszeresen .összehívni a kommunistákat azért, hogy értékeljük a feladatokat, hanem inkább a meglévő értekezleteket kellene felhasználni - taggyűlés, •pártcsoport értekezlet - a munka értékelésére, dicséretre, vagy adott esetben bírálatra. 1 évben 1-2 alkalommal ö‘sszekellene hivni a pártmegbizatásokat végző elvtársakat. Nagyon fontosnak tartom én is, hogy ki, kinek ad pártmunkát. Javasolnám, hogy a nagyobb jelentőségű pártmunkát a titkár elvtárs adja ki. Stadinger et.: A pártmunka és a pártmegbizatás kifejezés nem fedi egymást. A pártmunka fogalma le van szűkítve a’pártmegbizatásra. Mivel ennek tisztázása hiányzik az anyagból‘ezért javasolnám, hogy bővitsük ki. Itt az van leírva, hogyan kell a yártéietet fokozni, hogy javuljon a pártmunka; van egy dárabossag az anyagban, de lényegében jól van leírva. A pártmunka a pártonbelül végzett munka, vagy a"közvetlen pártmunkának 1 egy része? A pártmegbizatások rendszere az, hogy a párttag mindenkor, minden helyzetben, a munkája során, ugy'^mrit amikor amatőrké'nt nyúl dolgokhoz; a társadalomban, úgy mint egyénileg kell pártmunkát végezni? Ezt meg kellene, említeni. Nem a párttagság nevelésének összes formája,van leírva, hanem a megbízatások \ helyzete. Elvi okok miatt is’, ha a pártmegbizatásokról beszélünk, t akkor azt is hangsúlyoznunk kell, hog$ el kell látni a párttago- f kát megbízatásokkal, ez a vezetőség, de"a taggyűlés feladata is. j ■ * • -5- — 0___________________________
