Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-02-04
— 8 ra ‘ Nagy et, összefoglalója az I, részhez* A kérdésre, hogy mi a helyesebb kifejezés* gazdaságirányítási rendszer, vagy gazdasági mechanizmus! A végleges szóhasználatban mindkettőt használják. Véleménye szerint helyesebb a gazdasági mechanizmus reformjáról beszélni, azért, mert a gazdasági mechanizmus reformját tágabb, szélesebb köríi kifejezésnek tartja. Érti mindazoknak az eszközöknek, módszereknek, formáknak az összességét és ezeknek a működését, amelyeken keresztül a népgazdaság tervszerű központi irányítása megvalósul, ügy képzeli, hogy a gazdaságirányítási rendszer vagy gazdaságirányítási mechanizmus - ez része a szocialista népgazdaság összmeohanizmusának. Az összmechanizmus tágabb, mint maga az irányítási mechaniémus. Ezért tartja jobbnak, elméletileg pontosabbnak a gazdasági mechanizmus reformjáról beszélni. Amit gazdasági mechanizmus alatt értünk, az a szocialista tervgazdaság konkrét rendszere, a maga konkrét vonásaival. Miért tartja a párt a gazdasági mechanizmus reformját a harmadik legnagyobb feladatnak? A pártnak ebben nagyon igaza van, de még nem mindenki látja ennek a reformnak óriási horderejét, nem is könnyű megértetni. Amit szeret— 7 nőnek az egy nagyon gyökeres reform, hogy pontosan mi lesz ebből, az más kérdés. Amit akarnak* áttérni a szocialista tervgazdálkodásnak egy bizonyos formájáról egy nagyon más formájára. A jelenlegi formáját az jellemzi, hogy az állam kötelező tervutasítások rendszerevei irányitja a vállalatok tevékenységét és a népgazdasági terv megvalósítását azzal biztosítja, hogy az éves tervet lebontja kötelező utasítások formájában a vállalatokra. Ez a tervutasítás a fő eszköze a jelenlegi mechanizmusban a népgazdaság központi irányításának. Szeretnének áttérni olyan szocialista tervgazdálkodási rendszerre, amiben lényegében megszűnnek a vállalatoknak adott tervutasítások és sze-Rávetett szabályozás eszközei. Ez óriási változás, nem valami kis alakítgatás. Ez annyit jelent, hofey mig eddig egy olyan szocialista tervgazdálkodást valósítottunk meg, ahol az áruvi— a P a piflc szerepe nagyon korlátozott volt, szeretnének °JyaD az°cialist;a tervgazdálkodásra, amely szervesen összekapcsolja a népgazdaság központi tervszerű irányítását a piaci mechanizmus működésivel. Tehát egy piaci gazdálkodásra kívánnak áttérni, nem yalami fzabad piacot $kek jelent, mint a kapitalizmus 7 VOlh hanem egy államilag szabályozott f fi8? FÍZ szabályozza ennek a piaci mechanizmusnak a fififififitfi a °lyan Hányba terelve a vállalatokat, hogy megvalósuljon a fií?? fia a® a1"!!* ? egészen más dolog. Ez valóban nagy horderejű bán ezért említhetjük jogosan az előző két feladattal egy sor-Hozzáfüzi, hogy egy ilyen átalakítás megvalósítása igen bonyolult felahfi^e.fy^^iatunk, tapasztalatunk és akármilyen sok a fi yefi sonddal készítjük elő az átalakítást, biztos, hogy a gazdasági mechanizmus működésbe lépésekor nem lesz tökéletes tArHáv folyton valOztatni, javítani kell rajta, de szükségesnek mfifi krttifiLaeSÍISS^fi^a:í0I,n0t, m!rí a jelenlegi gazdasági mechanizmus kritikai elemzése teljesen egyértelműen bebizonyította, hosrv a ?!TMÍ£te8ía ‘“gazdálkodásnak 92281 8 - t0rvlebontáaos irányítás - mSÍSfiííirt na*, , , HTM8 JaTM11 0 gazdasági nehézségeken, nem tudnak sál iílíf akőSktl S8y fei)l9t;t “épgazdat nwnwvninviiff» .. .. . iiMMiffiiirti*irifwiura«£..*/i