Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-02-04
J _ ___ I -» » . - 4 -SfJSKÍLazi hogy a ^öÁlbór emelésén keresztül akarjuk ' mindenekelőtt az életszínvonal emelkedését elérni. Ez helyes a nárt vííSÍv a többször hangoztatott álláspont. Van-e elképzelés arra n^fií fiíkövétkfif^ndőridfíkhLnÓrléSén0A ufcdét akarÓuk választapártján van. időkben. A maga részéről a nominálbérek emelése Igen veszélyes a bürokratikus vonásoknak egy másik oldala: a rettentő v2? reniSÍ0 ré?Zen beletek jó részét elierolíafisáS a Jáífií! Ő szükitenifPZe **** vonatkozoaQ* hogyan lehetne ezek körét kissé f -'-j Kájgácsony et/Budapeati Rádiótechnikai Gyér./ Ismeretes, hogy a vállalatok jelenleg különféle felkészültséggel ren- SSüiüíiJ SÍ éa 8gyéb f®ladataik megoldása tekinteti!!!. íátlJiS?11.**? ka* U?,Ba??asáSintaitási rendszerben szerepet ? játszani az is, hogy ki milyen esélyekkel indul. A kiindula ipámrvaov a^áíSSaíí^SÍ neni lát* a vállalati szintű egyenlőségnek^ időben, vagy valamilyen módon történő kiegyenlítődé-7 éreéfi|fisüííta ®S0tb®a a nyereségnek a központi szerepe nem tud A nagyobb gazdasági eredménynek a fogalma - csak igv szerenel a? nyagban. Igaz, hogy a nyereség központi szerepe elfggé kitűnik ebből de nemcsak az, hiszen szerepel benne olyan is, hogy a vállalat távlati “efoldAsht is figyelembe kell venni. Ugyanakkor a nagyobb gazdasági eredmény fogalma maga is elég komplex fogalom. Úgy látia szükséges lenne gyakorlatilag rögzíteni, mit értünk ezzel.^árelílfogSftenfifi hfitáíi??0? azonban ha gyakorlatilag ennek i xogalmát nem határoljuk kórul, akkor a vállalati munka gazdasági eredhf?yiA? tz elbi:páiása erősen subjektivvé válik. Ez pedig nem hat jól arra, hogy a vállalatok igyekezzenek tartalékaikat a lehető leoékben felszínre hozni. Hiszen ha bizonytalanok a gazdasági edmények megítélése módszerében, ez maga után vonja a tartalékolást. t a k0ckázat összefüggését az anyag általában csak néüfiífinTfif? 0S?S5 8a2dasági szinten tartalmazza, nem tartalmazza, SoPiiSí ií alín xeu h°syan valóauljon meg. Ez azért fontos, mert fényező hat. Pl.: a kereskedelmi módszereknek az érvéré 2S£onő%2ídfiJíí?íí í b0ly®tt; az iparvállalati készletek tekintetében csökkenő tendenciát kell, hogy eredményezzen, hiszen jelenleg egészségtelenül magasak az iparban meglevő készletek, ugyanakkor a lemben ez kisebb. Ennek nyilvánvalóan az iparvállilfitnál olvfifi hatáfil r hfi fi2* ZFL igyekszik ezektől a készletektől megszabadulni, hiszen lnek és a kfirefikfidfiíiS ellátjfi az fcSSÜvdSS^li^SS Sk lTjT°a ily8n kéa2lefcekab. a“ivel a raktárütközések Vannak* Konkrétan: a már végfcehajt 1966—os intézkedésekben itt van a prémium—rendszer, amelynél hí— hogv°a SStifaZT köíd vállalnia a vállalati vezetők jé egy körének, kiSakitrtt' iSámiTMSíe;rV^,Kea aJny®re®égrészesedéssel kapcsolatban deívfiíiviL?íí?lum-keretet ki merje tűzni - de tartalékkal nem reníékkfií rendlíkfiLefifik "vlZiY .élebb®léptetni, hogy valami tartatZTvttJÍ!! í ? ’ vagyis induljanak, mert csak a vállalati vezetők 16 építeni - túlzásnak tűnik, hihet, hogy az átmenet is ifi talanság t2g£** k±ölakul a fcaíÉalék ia> d® ®bb- az évSfiHz a Mzony./. 7 tó tó
