Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1966-05-19
J , r ■ ’ keresztül próbáljon hatni a dolgozókra, a gazdasági vezetőkre - mint PB. A másik, hogy a párttagoknak már testhsz-szabott feladatokat kell adni; a gazdasági vezetőknek is, stb. A KB határozat foglalkozik többek között azzal is. hogy az extenziv fejlődésről az intenzív fejlődésre kell át állni - amelyben a termelésnek nagyobb szerepet juttatott*; az exporttal nagyon erőteljesen foglalkozik és, hogy miért szükséges ez. Csak felsorolom ezeket, mert az egyiknél meg szeretnék állni és ez, a vezetés kérdése, amely rendkívüli súllyal szerepelt a KB határozatában. Azért vetem ezt fel, mert nem éreztem, hogy erre hatásosan ráirányítaná a figyelmet az előterjesztés. A határozatban a törvénykönyv módosításáról is szó volt. Azért mondom ezeket, hogy felelevenítsem az elvtársakban mindezt. Ha ezeket figyelembevéve is vizsgáljuk a Harisnyagyárat, akkor fiíTYÜcálaszt ad az Hélüzem" óim elnyerése részükről. Az aiaprenta++ u szépen hozta a gyár és nyereséget egy teljes hónapot fi-Z6 uX6K kit Ezért helyes, amelyeket a Sóki elvtársnő vetett fel. Azonban ezt a gyár is jelezte már akkor, amikor a nyergesujfaiusi gvár méc osak épités alatt állt, s a Minisztériumnak jeleztük, hogy töröl^ ték az importból a gyár szükségleteit és, hogy az uj gyártmányra még nem lehet úgy építeni, mint a bevált importra. y Felmerült itt még az is, hogy akik elhatározták, hogy hozzányúlnak az árakhoz, azoknak tudni kellene, hogy egy ilyen dolog mivel jár, mit eredményez; s ugyanakkor a gyártás a felére csökkent. Pedig Stán egyszerre hiány-cikké vált a női-harisnya az árleszállítás fi, Horváth elvtárstól is, hogy az erejüket ne ÍÜIoaÍÍÍ/ Prob}émák megoldására. Növelni, fokozni kell az ideológiai-, politikai-, erkölcsi nevelőmunkát a pártonkivüli emberek és a párttagok között*. " az anyaSba“ kicsit jelszó-szerű megfogalmazásokkal lehet találkozni, az 1-ső, stb; oldalakon is. ElvUeg helyesnek tartom a feladatok megjelölését, de minél lejq6+q ®®fi>yünk a PB-tól VB-re-> innen az alapszervi vezetőségekhez, a ^gok szintjére, amiéi megfoghatóbb, közérthetőbb, feladattá alakított tennivalókat kell meghatározni a kommunisták számára, ra hogy pontosan értsenek belőle, hogy nekik,/mint egyéneknek/ ebből vagy abból, mi a konkrét tennivalójuk. 7 « Vpúr^úayitásnak azt a területét kell döntően felkarolni, hogy a közhangulatot irányítsuk. Pl.: ítéljék el a lógást, a Smágdgik I5Ja^gpazarlást ás merjenek fellépni ennek érdekében a kommunisták. Ne lehessen egy ember hibája miatt a rendszert szidni. Ezt pedig a kommunistáknak kell elérniük. Komolyan kell venni a , kommunisták felelősségét minden szinten. A tömegszervezetek is segítsenek többet és az ott dolgozó kommunisták is sokkal többet tegyenek mindezek érdekében. Ratulovszki e. amit elmondott, ahhoz hozzátenném a KB-határozatbdl politikai munka társadalmi—jellegéről szóló részt. A Harisnyában persze más a helyzet, mert a munkaidő alatt ha leállítja a gépet társadaimi munkát végezni, azthiszem a niüvezető azon-2f?íxíe11 firra í3 el kel3L érni» b°SY 3 társadalmi munkát ne munkaidőben végezzék, hanem az után. /? %peÍ4? ig?n .s?kfií f°S3“k most és egyre inkább hangoztatni. tartásai^ 8 PVB-ülések munkaidő utáni /l7 h. utáni/ megirtarifp?Á4:!!s!lS}IBS!0'‘í1 HíSzámrő1 beszélt, amelyről nem 3 ásb0n éa ii!t 3em 32últak. Erről nekem sincs elvtárssaí e^ütt * “agam is bua5dito® az Elvtársakat a Klavasch /A BRG-ben pl. felvetettem, hogy mennyi az az e'mber. aki szociális hafL2gjfa?1 V?n még a Vállalatnál éa ha most elküld“V szó »nnS' l íny tenno ez ki* 5°-6° emberről van C rétan, személy fS£int hoSv^Sw®7 nézzék m0g ®Z3ket mind konk__________* e±y szerint, hogjr szükséges-e a foglalkoztatásuk./
