Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1965-02-11
i . ■ 9 • mert véleményem szerint képtelen úgy belenyúlni dolgokba a főosz' tályvezető, hogy ténylegesen lássa mi van ott közvetlenül a gyárban. Tehát erre képtelen és ez ellen természetesen ellenkeznek az igazgatók, mert igy az ő vállalati bajuk nő csak meg. Itt valamit tenni kell, hogy e téren is valóban lépést tudjanak előre tenni. A tevékenységi-jegyzékek átvizsgálása is rendkívül fontos feladat lenne, amelyre nagyobb súlyt kell helyezni a jövőben. Magam a jelentéssel egyetértek, mert tükrözi azokat a nehézségeket, amelyekkel a vállalatnak meg kellett küzdenie, azonban sok eredményt nem tudtak még elérni. Tóth e: Véleményem szerint, erősíteni kell a központi elképzelések végre- Hajtásának biztosítását; igy elsősorban központosítani kell a feladatokat is a nagyvállalati szinten. Egyes helyeken ezt úgy próbálják megoldani, hogy nagyon óvatosan kell kezelni a volt helyeken a vállalati igazgatók hatáskörét, jogkörét. De, ha ez a gondolat a jövőben is uralkodni fog, akkor az erős központosítás nagyon nagy nehézségekbe fog ütközni. A 23/4-es rendelet a vállalati igazgatókra érvényes-e? /Kakukné e: Ez a nagyvállalatokra vonatkozik, ez uj rendelet./ Mivel volt a vállalati igazgatókra vonatkozóan egy régebbi rendelet is, akkor ezt feltétlenül revidiálni kell, mert nagyon határozott, kemény ''i vezetésre van szükség, hogy ne legyenek párhuzamosságok és a komplexitás a legnagyobbmért ékben meglegyen azokban a feladatokban, amelyeket végre kell hajtani. Az ügyviteli intézkedések ellátásához, feltétlenül konkrét adatokra van szükség. Viszont az az adatszolgáltatás, amely különböző hivatalok felé meg, az nem minden esetben elegendő ahhoz, hogy a vállalat céljaira is fel lehessen használni, mert lehet, hogy a vállalatnak ennél esetleg sokkal bővebb, részletesebb adatokra lenne szüksége. A vállalati nyilvántartást tehát úgy kell kialakítani, hogy azok a vállalat érdekeit szolgálják és megbízhatók, pontosak legyenek; amelyekre lehet építeni. Bár ez az anyag nem foglalkozik a fejlesztési gyakorlatokkal, mert a szervezési intézkedésekre épül, de a fejlesztési kérdésekhez nagy segítséget kell kérni - véleményem szeript - a Textilipari Kutatóintézettől; erre feltétlenül szükség van. I Hivatkoznak itt, hogy a gazdasági eredményeket azért nem tudták hoz^ ni, mert nem voltak eléggé megértők a felsőbb szerveik és nem írták * jóvá a feladatokat; de ez nem ezért volt igy, hanem azért, mert nem gondoltak arra, hogy a GB elé terjesztett feladatok, eredmények nagyjából a korábbi szinten mozognak majd és erre nem számítottak. De még nem telt el elegendő idő sem és objektíve sem születhettek meg ezek az eredmények. Ez persze attól függ, hogy a vállalati vezetés mennyire fogja megszívlelni az észrevételeket, amelyek a ► kollégiumon elhangzottak. Lehr e: A PNyV a Könnyűipari Minisztérium legjobb vállalata, és a jé vagy rossz munkája, nagyon erősen befolyásolja az egész tárca munkáját. A termékeik jórészt exportra mennek és befolyásolja nem csak a tárca szintjén az eredményeket, hanem nyugodtan mondhatom, népgazdasági szinten is befolyásolja az eredményeket. Nagy figyelemmel kisérjük a vállalat munkáját. Magának a vállalatnak az elindulása is komoly nehézségekkel járt. Egyáltalán nem volt egységes a vélemény, Rogy a vállalati vagypedig a tröszt-forma legyen ennél a 1 domináló; és ez, igen megosztotta azokat, akik kívülről, de azokat is akik belülrő nézik e kérdést. Hogyan alakult ez a vállalat. Több ilyen vállalatunk van. 5-7 ezer fővel dolgozó egyesitett vállalataink vannak és meg tudjuk állapítani, hogy még a legsikeresebben dolgozó vállalatunknál is igen sok személyes kérdések, problémák voltak mindenütt, s még most is folynak ilyen viták, amelyek másfél-két éves működés után feltétlenül szükségesek is. Ennél a vállalatnál azonban véges-végig belSG 'faszul tségek voltak és vannak ma is. . / . t * I
