Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1965-01-28

? | Megköszönöm, hogy a VB napirendre tűzte ezt a kérdést és az érin­tett üzemekkel megfogja beszélni ezt a témát. A Szakszervezeti Bi­zottság titkárainak ni is adunk, erre vonatkozóan instrukciókat. A BRG-ben felvetődött a segítségadás kérdése. A régi SzB titkárnak a figyelme fel lett hívva, hogy a választás megindult, s ha le is váltották az nem mentesíti az alól, hogy ne ad jón,segít séget. Bihari elvtárs: Kérem, hogy fogadja el a Végrehajtóbizottság, hogy a Választások tápa s z t a 1 a t a i. t titkári értekezlet napirendjén szerepel­tessük éa ezzel kapcsolatban a párt irányításával kapcsolatos észre­vételeket ős a kommunisták tevékenységét. Ezzel a komplexummal vi­gyük a mai témát a titkári értekezlet elé. Itt kívánónk tisztázni egy néhány olyan kérdést, amit az élet elénk állít. Javasolnám, hogy ezen a bee megbeszélésen belül hívjuk fel o p árt szervezetek figyel­mét arra, hogy a következő féléves munka tervekben a szakszervezet­ben dolgozó kommunisták tevékenységét, a szakszervezet pártirányitá­sát vezetőségi ülésen beszéljék meg én helyes lenne taggyűlési téma-I ként is szerepeltetni a szakszervezeti munkát. témakörön belül kell felhívni a figyelmét a titkár elvtársaknak, hogy a szakszerve­zetben dolgozó kommunistákkal külön is üljenek le beszélgetni, hogy világos legyen a szakszervezet párt irány it ás a, nem Rivüli’ől kell segíteni o szakszervezetet, hanem a segítség belliiről történjék. Ratulovszky elvtárs felvetette a szakszervezeti választásokkal kap­csolatban, ho g elég sok a sértődött ember. Ezt lehet máshol is ta­pasztalni, nem" egy ilyen problémával állunk szembe. Nem politikai okokra vezethető’ez vissza, nem ismerem a helyzetet, de érdemes f lenne azt megnézni, hogy helyes volt-e az uj személy kiválasztása. Teljes egészében e yet tudok érteni Erdős elvt tósnakgazzal a megálla- I oltásával, hogy a szakszervezeti munka tükörképe a pártszervezet munkájának. , , . Általában az üzemi dolgozóknak a 25 3-a állandóan cserélődik, sonbil a 75 j, és azok is szakszervezeti tagok, akik semmiféle köteiezett­­ságet' nem vállalnak. Az üzemben nincs különbség s szervezett éa nem szervezett munkás között. Ebből is adódik az, hogy a szakszervezeti | ] bizottságoknak olforgácsolodik az ereje olyan dolgokkal, amivel nem ia a szakszervezeti bizottságnak kellene elsősorban foglalkozni. Leginkább a tagdíj beszedésével foglalkoznak és ezért politikai-ne­velő munkájuk nem tud érvényesülni. , , Tóth elvtárs vetetette fel a szervezeti felépítés fontosságát. Tény­legesen van a SZOT-nak egy ilyen határozata, amely kimondja, hogy közelíteni kell azokhoz a szervezeti formákhoz, amelyek üzemen belül megvárnák. Ezt nem minden szakszervezeti szerv értékeli egyformán. ► ' j Van olyan üzemünk a Budai Tégla, ahol igyekszenek a pártához hason­ló szervezeti formát kialakítani. Külön szeretném kérni Pauer elv­­társnőt erre, mert a Textilszaknzar.vezet más szakszervezettel! szem­ben jobban lemaradt, persze csak a III.kerületben lov . üzemekről beszélek. Ez bennünket egy kicsit zavar, pedig tettunk Rönkret ja­vaslatot erre vonatkozóan pl. a Bp-i Harisnyagyár eset eben. Ugya­nakkor vannak más szakszervezeti bizottságok, »é amelyek ujau 10Zr nsk létre, de eltérőt - ez a Gázgyár eseteben fordult elő. áagy pl. itt van a Panyova esete, melyhez nyugodtan létre lehetett volna hoz- i | ni közös szakszervezeti bizotts7? not« Sokkal könnyebb le ct^ volna a szakszervezet párt irányítását biztosítani, de az el vfc.-.rsak igy 1 látták helyesnek, mi nem akartunk beleavatkozni a felsőbb szakszer­vezet tevékenységébe. , . ,, , ' . _ Amit Pauer elv társnő vetett f^jyj8 terrne:i er acl ogsgií3Tuggo konxret j ) - 3 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom