Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1965 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1965-01-14
r JPBMMBMÜ ' rá , ' I ’ ■' " ! Elmondható, hogy as egyéb politikai toeyelfíHtó.tóHL srradf toyto i, túl pártoktatásunk is .sokban hozzájé^i! ehho-p, hogy ;'ér f-v ] ' Bégünk politikai, é;s eszmei egységét tovább tóv fistotó Az 1963/64-00 pértoktatásl évben - bén inkább ra kftratlenoltó előadáso® oktatási fóímák voltuk jellemzők - tob'b kérdés vetődött fel áss elvi vita alakult ki egy-egy politikai v-rwíköv** né! „ Sok szó esett a szocialista országok g’azdaeági kapcsol •>» >* téról ós a ÉEST^röl. -Bármilyen gaslraraágl kóilés ravtolf j fel, a KGST funkciója és működése toravff; hv^bakerűtt* "' Vita tárgyét képezte a konkrét tényei: tomerefa hiányában is a Román Népköztársaság és a KGST viszonya* O ,Szintén vita-téma volt - a két; vilagret>a.D;-:ff be.fces o . mellett élésének lehetősége# Az alapot az az aggotoeietó szolgáltatta, hogy az impeikt&lizmus az ■itofne inkább mélyülő általános válságból, esetlég háborúban keres ffato.to A hallgatók megértették a békés egymás raf, 11 élés rto,;;bnak szükségességét a Megértették azt is, f tóy he a. sra-rtó :•-• lista tábor békés szándéka as imperie.lifbátorál ram találna megértési©, akkor a• szocialista éóbor/oiraraágai kényífillenek ’ megf ele lő véd- intózkedésokét 1;emi «» ”A gyarmati felszabadító harcokra >tmü torta tárgyalásónál , nagyfokú érdeklődést a szinesbőriiek ®Zim.'3zém váltott ki#’A vita azon folyt, hogy az >^yosült f-IX&mok tőkés körei a négerek egyenjogúságáról"szóló polgárjogi törv* j vényt hogyan hajtják végre, 4 I f Ugyancsak a felszabadító harcok Ücérdáséztol e.:cról folyt Vj . vita, hogy a közeimültbaix függetlenséget >.yort országok szocialista, vagy más utón járnak-e* A vélemények megoszlottak* I Az & kérdés is ssóbakerült, hogy a saocialista^ társadalomban van-© gazdasági válság* A. hallgatók közül rackán f a túltermelési gazdasági.válságot tévesztették a I • termelés esetenkénti szervessétíenségévoi«. Példákat^a (perhuzamositáehoz a mezőgazdáságból vettek, ahol az^elmúlt/ évben egyes áruféleségek rekordtermés© következtot^sm fért vásárlási és feldolgozási problémák voltak* -Azt a következtetést • vonták le, 'hogy a termelés nálunk sem mindig e. szükségleteknek megfelelően történik* Az is felvetődött, hogy a parasztság nem. dolgozik kellő in tárasai est &: munkához való nem kielégítő viszony éra6kenyo«.>e,foXyirt solja a népgazdaság mérlegé#-,. az árakat éé f városi la-i kocség © 11 ét ott s ág öt« Sokat vitatkoztak a szemináriumok hullgttoói * bélífcs # gázáaaséi versenyről, mint az osztód yharc egyik forrnáIáról* Termelési eredményeink figyelembevétnlével nem 'tutóták elképzelni, hogy‘lehet"ség van a fejlett^kapitalista országok”utolérésére*' Nehezítette s. vita tóiig értelmű tisztázását, hogy egyre- többen járnak nyugaton, sőt ook rgi- _ gáti turista’ járt Magyaro£szágon és az évséig:o.j.r.ént stóbovc Ab
