Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1964-01-30
Viszont ezekben a nagyüzemekben a komplex intézkedési tervekbe, már vállalati vonatkozásban veszik be a különböző gyáregységeket minden tekintetben; erre,a Textilipari Szakszervezet kiköti, hogy még a fogalmazásban.sem szabad megsérteni a szakszervezeti bizottságokat, nehogy az önálló üzemi bízottaághaktaz önállósága csorbát szenvedjen. E területen már ott tartunk, hogy nagyon fonák dolgok vannak napirenden. Ez vonatkozik részben a titkárikra is. Amit Végh elvtárs felvetett, hogy az erős segitse a gyengét, az valóban helyes úgy, ahogyan azt mondta.Pl) az ilyen nagyvára latnál a csúcstitkár a vállalati szintű tisztánlátásával tartana vállalati vonatkozásokban a kisebb gyáregységeknél előadásokat; ez valóban megadná a megfelelő segítséget. Beszéltem azoknak a kisebb egységeknek a titkáraival, ahol a nagyobb üzemegységhez való csatlakozást /kerületi és más kerületi/ kellett megoldani, hogy most hogyan érzi magát ott az ügyet, a sajátmaga tájékozódását/tekintve. Mindenki azt mondja, nem is gondolta volna, hogy mennyivel .jobb ott lenni, - persze itt sem lehet elvonatkoztatni az emberektől a kérdést, -de jobb irányit ást tudnak kapni; szak-ir.ányitást. Az anyagot jónak tartom, és elfogadásra" javasolom. ta Ratuloyszki elvtárs: Felmerült itt, hogy több tájékoztatást, szakosít a stadjunk. Tapasztalatból tudom, - amikor itt is dolgoztam,- hogy amikor kimentünk az üzemekbe egy csomó kérdést, elvieket ia, feltesznek. Nem tudom, nem lenne-e célszerűbb, - mert itt a hozzászólásokban is felmerült, hogy ennél többet nemigen lehet adni, mint amit jelenleg teszünk; mert akik vállalati vonatkozásban vezetnek, azoknak már egészen más irányú előadást kellene tartani, s ezek már le is tudják vinni megfelelően a kérdéseket; de itt maradnak továbbra is azok a problémák, ahol •a színvonalban: differenciák vannak, - hogyha már nem fejlődik a fitkár elvtárs, akkor azon változtatni kell. Viszont azoknál, ahol van lehetőség a fejlődésre és esetleg csak az a differencia, hogy itt nem szólal fel, vagy lusta, vagy más különböző problémák vannak; mégis az az erő helyett, amit itt beállítsunk az előadásokba, ehelyett az egyéni beszélgetéseket kellene fokozni ezekkel az emberekkel ott lent az üzemekben. Ha„az apparátusban nem is /idő, stb. hiányában/, de a PB-ban egészen biztos vannak olyan elvtársak, akik ezt tudnák vinni, mert az ilyen kötetlen, egyéni beszélgetéseknél igen sok segítséget 3„.ehetne ezeknek „az elvtársaknak adni; a az a bizonyos instruálás, amiről szó volt, hogy megszüntettük, nem biztos, hogy ennek a hiánya nem áll-e fenn. Szükségét látom ennek an* nál is inkább, mert felvetették azt is ,• hogy számtalanszor előfordul, hogy az összevont vagy a csoportos titkári értekezlet „után mennek oda az elvtársakhoz a titkárok a problémáikkal. Ebből is látszik, hogy ezt igénylik jobban a titkárok; s ha már több munkát akarunk ebbe belefektetni, feltétlenül úgy kell szervezni a „munkát-, hogy ezekbe az üzemekbe, ahol kevés a párttagok létszáma, ott lent beszélni és több segítséget kell adni a titkároknak. Nagy szervezeti változáson megyünk keresztül, nőnek a feladatok, ezért a PB vagy PVB tagjai - ha nem is állandóan, de egy meghatározott időre - járjanak ki egy-egy üzembe és adjanak ' az ottani pártszervezetnek tanácsokat, segítsék, neveljék a titkárt és a vezetőséggel is üljenek le és beszéljék meg a problémákat. Most, hogy a nagyvállalati pártszerveink létrejöttek, nem volna-e célszerű a titkári értekezleten olyan vonatkozásban változtatni, hogy pl. a Kakukné elvtársnőnek nincs értelme végig hallgatni olyan részletes előadásokat, amelyeket ő két-három mondatban ; megért és tovább tud adni. . - 8 -' ■ V • . *
