Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1964-02-13

, [/ 1 > A pedagógus pártszervezetek legfontosabb munkájuknak tekintsék e téma napirenden tart's't. Gondolok itt arra, amikor a taggyűlések napirendi pontjait választ .iák ki, kapjon no g fele 15 helyet a KISZ és a közösségi nevelés. Nem kampány feladatról van szó, hanem állandó figyelemmel kisérése a.munkának, s a félév során minden pedagógus pártszervezetnél tűzzék napirendre a téma megtárgyalását. Hogy a végzett középiskolás KISZ fiataljaink hogyan kapcsolódnak be az életben a mozgalmi munkába, ennek felmérésére meg kellene próbálni-a végzett középiskolásoknál - 2 éves találkozót tartani. A jelenleg iskolába járó KISZ fiatalokat megbízni, hogy kutassák fel a 2 évvel előbb végzett fiatalokat.- mit csinálnak, hogyan tudtak beilleszkedni az üzemi és a felsőbbfoku iskola közösségeibe. Ez/ egy nagyon szép KISZ feladat, melyet bizonyára szí­vesen csinálnának a gyerekek. A III. kerületben, a KISZ szervezettsége 56 százalékos. Ebben benne van a 8o százalékos középiskolai szervezett­ség is. Ez azt jelenti, hogy a középiskolából kikerülő KISZ fiatalok nem lesznek KISZ fiatalok, ha kikerülnek. Ami azt bizonyítja, hogy az iskolai és az üzemi szervezettség között van eltérés. A középiskolai KISZ-szervezeteket képesek vagyunk átfogni és szervezett kereteket biztosítani. Az úttörő életnek már nincsenek meg az objektív feltételei nincsenek meg a szervezett keretei. Az úttörő munka'nem abba/ kell, hogy kimerüljön, hogy megtartják az őrsi gyűlést, hanem foglalkoztat­ni kell á gyerekeket, megfelelően ellátni munkával, amelyre nem nagyon van meg a lehetőség. A középiskolából, ha kikerülnek a fiatalok, tény­leg egészen raás körülmények fogadják őket az UzembenT De ma már egyre kevésbé igaz ,ez. A 4+2-es oktatási rendszer kiszélesítésével már vala­milyen üzemi ismerettel rendelkeznek a gyerekek, s igy nem lesz idegen számukra az üzemi élet. Nagyon sok szó esik arról, hogy, a pedagógusok egyrésze túl van terhelve, s önmagukat is túlterhelik. A pedagógus pálya elnőiesedett. Ebből adódóan nagyon komolyan vannak leterhelve, mert a család elvonja őket a munkától, s kevesebbet tudnak saját isko­lájukban tevékenykedni. Segítséget kell adni a pedagógusoknak. Gondolok itt az ifivezetőkre, akik „visszamenőnek az egyetemről a középiskolába^ mozgalmi munkát végezni. Átvennének reszortokat a leterhelt pedagógu­soktól, az úttörőknél segítenék az őrsi, raji munkát, színesebbé tennék a szervezeti életet, igy ez a túlterheltség megszűnne, vagy legalábbis fi enyhülne. Javasolnám, hogy Szittya elvtársnő beszélje meg az iskolai pártszervezetekkel ezt a problémát. S a középiskolai pártszervezetek vezetőségei, az ifivezetőkkel szinte megkülönböztetett módoh foglal­kozzanak. Ugyanilyen megkülönböztetett módon kellene azokkal az ifiveze­tőkkel foglalkozni, akikre az úttörő munkát építjük. A középiskolák rászorulnak az ifivezetők munkájára, különösen olyan fiatábkra, akik jó szellemet visznek vissza az iskolába. A Köznevelésben megjelent ’ cikket nagyon jól és hasznosan fel lehet használni. A cikket ós az elő­terjesztést együtt kell kezelni, megtárgyalni. Az úttörő szervezet munkája tükörképe az iskolai pártszervezetnek. Minden úttörőcsapat magán hordja az úttörő vezetésnek és az iskolai pártszervezet tükör­képét. A pártszervezetek érezzék a felelősséget ezért a munkáért, ami­kor saját munkájukat értékelik nézzék az úttörők munkáját is és anné? alapján ér/tékeljék ténykedésüket. Ahol a gyerekek passzív magatartás t tanúsítanak a mozgalmi munka iránt, ott a fiatalsággal nincs úgy törőd­ve, ilyenkor nem a fiataloknál kell keresni a hibát, hanem a pártszer­vezet tevékenységében. Nemcsak a körülményeket kell nézni, hanem a fia­talokat is, ahogy kikerülnek az adott környezetből, amelyhez nekünk is na gyón sok közünk van. Az úttörő és KISZ szervezeti életet bizto­sítani kell, hogy szerepüket megfelelő súllyal tudják betölteni. Meg kell tanitani ezeket a fiatalokat a szervezeti élet egész menetére, hogy hogyan mi módon kell vezetni a KISZ,- és úttörő szervezetet. A KISZ titkárokat próbáljuk meghívni egy-egy vezetőségi ülésre, vagy taggyűlésre, hogy vezetési módszereinket áttudják venni. ÁO

Next

/
Oldalképek
Tartalom