Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1963-10-03
Bihari et.: Javasolja a vita bezárását^ a jelentést elfogadhatjuk, azzal, hmit Gyurcsó et. és Osikesz et.nó mondott, hogy nem nyugodhatunk meg ennyiben^ még;.nagyon sok a tennivaló, olyan értelemben is ami nem pénzt igenyel. Az áruházhoz csak annyit, hogy személyesen járt el a belkereskedelmi Miniszter elvtársnál, a vele történt beszélgetés alapján került bele az Írásos anyagba, a választó-, soknál. Egyeztette a véleményét a Tervhivatallal, mert az „ő véleménye is az, hogy a III.kér. és Csepel kap áruházat, először Óbuda. Nem hiszi, hogy a Miniszter ilyen vicceket csinálna, hogy nyilvánosságra hozzuk és akkor megváltoztatjuk,„annál is inkább, mert a Budapesti EB is megerősítette ezt és a Főv.Tanács is. Sarlós elvtárs azt mondta, hogy a III.kerület és Csepel kárába nem engednek a főváros egyik területén sem épiteni. 1965-7o-ben, megfogják oldani, ez bele esik a szanálási tervbe, a városrendezési terv és az áruház épitése össze fog hangolódni. Ízt nem is vittük ki, hogy az áruház 65-re épül fel, mert az eredeti tervben is arról volt szó, hogy a második ötéves tervben tervezésre adják. Azt sem tudja, hogy a tervek elkészültek-e, lényegében 65-ig nem is volt szó az áruház felépítéséről. A Corvin Áruház átépítésével kezdődik meg az építkezés. 1958-ban széleskörű vizsgálat folyt a III.kerületben, amikor a Munkásosztály helyzete c. felmérés készült a Bp-i EB részére. Ezek a jelentések meg vannak, ha összehasonlítjuk a mai álapottal, lényeges.változás van, úgy mennyiség, mint kulturáltság szempontjából. Ez nem jelenti azt, hogy meg kell nyugodnunk, igaza van Stadinger elvtársnak. Amiről a Ratulovszky et. beszél, hogy Kőszegen milyen helyzetet teremtettek, ez más terület, ott biztos nem sajnáltak egy-két házat lebontani ennek érdekeben. Körül kellene nézni, hogy.egy-két üzletet hol lehetne létrehozni. Javasolná,„ho^y Shappon et. a mai megbeszélés alapján hivja össze a Vendéglátóipar és a KÖZÉRT vezetőit, beszéljék meg, hogy mi az amit ezen a téren tehetnének. Nincs megfelelően mérve a hiánycikk egyes üzletekben, bosszankodnak az emberek, hogy itt sincs amit keresnek, pl. a 9„forintos szöllőt ne keverjék össze a 6 forintossal, sok ilyen példát lehetne sorolni. Be lehetne hivatni a közért részéről azt, aki ilyeneket csinál, meg kellene büntetni. Ez nem olyan szakma, mint a gyári munkás szakma, ezért ragaszkodnak.,nem olyan könnyen hagyják ott, mivel nem csak fizetésükről van szó. Itt fokozottabb ellenőrzésről, felelősségre vonásról van szó. Sokszor a gyümölcs üzletekben olyan bűz van, - ez nem törvényszerű, ezt nem szabad megszokni. Szilágyi elvtársnőnek igaza van, hogy olyasmin változtassunk ami pénzbe 3e kerül. Aatf-hegy-e Amit a Stadinger et* felvetett, hogy sok az OTP, amikor dönteni kellett, hogy ha nem adjuk oda a Flórián-téri Lottó-hóz alsó helyiségét, akkor nem építik fel a házat, inkább oda adtuk. Azt hiszem, hogy itt mi követtük el a hibát, ha egy kicsit rászólnánk ezekre a vezetőkre talán változtatnának véleményükön. Fontos intézményhez is, mivel a forgó-pénzt most ők adják az államnak a békekölcsön helyett, most ők biztosítják a'pénz forgósát. Azért lehetne ezt is keretek közé szorítani, A Tanács felé, a járadékos beruházásokra fordítsanak egy kicsit nagyobb gondot, pl. a Kísérleti lakótelepre egy üzlethelyiséget kellett épiteni. A TÜKER-rel kapcsolatban meg kell mondani, hogy csökkent a sorban állás, nem tudom milyen meggondolásból, de csak annyi tüzelőt adtak ki amennyi beérkezett. Nem minden szénféleségből, de ma már kiadják az utalványt is. A piaccal kapcsolatos észrevételekre - teljesen egyet lehet érteni a kívánsággal. Az olyan dolgokra kellene a kereskedelmi osztályoknak felfigyelni, mint pl. súlycsökkentés kérdése, ott kell nagyobb kontrolt gyakorolni. A közönség bosszankodik ha többet adnak, mondják, hogy 2o fillérrel több, ki tudja azt ott leellenőrizni, jő
