Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1963-01-24
IgfflnBKaettsaBiwHM.MMwrtawi öWHSSSseaKKBaejBisKSúr.'" 4-í * 9 1 ' » - 3 -t tapasztalataink alapján-.a nyomóipar átszervezésére három elképzelést tartunk gazdaságosan kivitelezhetőnek: 1* A s z pbanforgó vál.la 1 atok horizontális összevonása 3 naewálla- Haza3TOiKgol®lSéM—---------- *-----“---------1# vállalat: Goldberger nyomógyár Magyar Pamut ” Textilfestőgyár Textilmintagyárfcó Váll. Textilcsomagoló Váll. / 2, vállalat: Goldberger fonoda és szövődé Magyar Pamut ” " Soproni Pamut 34 vállalat: Kistex fonó-szövő-kikészítő Szegedi Textilmüvek Ez a vállalat helyi adottságai miatt megtarta— te ná vertikalitását, s állandó'jellegű /esetleg csak hazai/ profilt kaphatna. A nagy nyomógyárak horizontális összevonása a textilipari szak- ; bizottság véleménye alapján már korábban jelzett előnyök mellett, területi adottságai miatt a vézető szakemberek legcélszerűbb áthelyezését is lehetővé tenné. Ez a szervezési forma előreláthatóan nem okozna törést az iparban, s a csökkentett koordinálási feladatot a minisztérium is el tudná látni. A kikészitő nagyvállalat közvetlenül tárgyalna a kereskedelmi ' szervekkel, s annak alapján adná megrendeléseit a szövődék felé. Lényegében az 1-es és 2-es vállalat között merülhet fel esetenként felsőbb szerv döntésének igénylése. Ennek a szervezési formának a megvalósítása esetén azonban vissza kellefte vonni a Textilfestő és a Soproni Pamut összevonási javas— 1 at sut# • » H* Vertikálisan ki alakit ott válla.latok önálló nagyvállalatként közvetlenül a miniszter rum fbTügyeTete "alá rendelve. Ezt a szervezési, formát az eddigi tapasztalatok alapján csak úgy tartjuk célszerűnek, ha a veretes a végterméket lcibocsájtó kilceszitogyaraloial kerül kiépítésre. A vertikum, lényegében a nagy gyáraknál eddig is^megvolt, a vállalatok azonban mégsem funkcionáltak; f megfelelően es nem tudták megoldani a kikószitőgyárakban jelentté'9?0 problémákat. Mivel a termékek nagy hányada eocportra kerül, s több eves statisztikai -adatok szerint fokozódik a kapitalista export aranya,^a felmerülő igényeknek megfelelő termelési irányítás a nyomogyari központokból^ biztosítható a legrugalmassabban. A nyomogyárakbol történő termelésirányítást az ipar vezetése már alkalmazta^'Textilfestő és Soproni Pamut összevonására készített 0avaslatanal• Megvalósítható ez a Goldbergergyárnál is, sőt ebben az üzemben különösen indokolttá tenné az a körülmény, hogy ez a legnagyobb exportra termelő vállalat, s profiljában a pamuton kivül 1 jelentős selyem kikészítés is tartozik. Vitathatónak látszik a köz„a,fche lyezé sének kérdése a Magyar Pamut iparnál, ahol a fonó- és p3ovode a kikészitőnél nagyobb kapacitással'dolgozik, s nyersáruként végterméket is dilit elő. j ZA -
