Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1963-07-11
\ , .1 ; \- 4 _ már most foglalkozzon ennek a kérdésnek 'megszervezésével. \ Egyesületünk a felszabadulást követő években a sport és kulturforradalom kezdeti időszakában ugrásszerűen fejlődött fel. Legnagyobb sikereket elért labdarugo-szakosztályunk a Nemzeti Bajnokság ■ fi:* ,osztályába bajnokságot nyerve az országunk 20 legjobb csapata köze küzdötte fel magát. Az osztályozó mérkőzéseken non jutottunk fel a Nemzeti Bajnokság I. osztályába /1954/. S az.ezt követő evekben az anyagi eszközökkel jobban rendelkező egyesületek szétszedtek egysége?„csapatunkat. Az 1956. évet megelőző időszak sportíranyitasa anyag'iássá tette a szocialista sportot hazánkban, ós ezt a félrevezető utat pártunk az ellenforradalom után szüntette meg. A sportolás ezen uj utján haladva folytattuk üzeni sportunk tevékenységét, mindenben követve az MSZMP művelődés politikájának sportra vonatkozó téziseit, A tézisekben lefektetett elvek alapján az ifjúság nevelésével át-. fi formáltuk az összes szakosztályaink működését, a sportágak tömegesitosovol neveltük ki fiataljainkból a működő szakosztályainkat. Az 1960. evtol folyó átszervezés sok dolgozónkból, sőt vezetőinkből is türelmetlenséget váltott.ki, a jó eredményekhez szokott igényeknek nem felolt^meg az átszervezés időszakának lassú fejlődése, sokan elfordultak, főleg erkölcsi támogató erejükkel egyesületi tevékenységünktől. Arii még önnel is több, érdemtelen bírálatukkal nagymértékben rontották sporttevékenységünk népszerűségét, üzemünk életében. - Szakosztályaink lassú ütomü fejlődéssel ez évben érkeztek cl ahhoz , a fokhoz, mely é. jobb eredményeket biztosíthatja a jövőt tekintve. Az-aktiv sportágak szakosztályainak működését az átszervezés idősza'kat követően bírálva a szakszonpontok kérdéseinek ismeretében, valamint a tézisek alapelveinek lélektani fejlődését tekintve, üzenünk sportolói nemcsak a magasabbrendű sportcélok elérésére alkalmasak, hanem munkahelyeiken a termelőmunkájuk révén is megbecsülést szereztek.maguknak. A sportban- elkerülhetetlen esetenkénti munkaidő kedvezmény kérdésében a sportot non kedvelő dolgozók körében olégedet le nseg /talan az irigység/ jelei érezhetők, nehezen értik meg', hogy üzenünk sport kultúrájának fejlesztése ezt szükségessé teszi. Nem akarjak megérteni, hogy hetenként egy-két órai munkaidő kedveznonyei©felül hetenként legalább 10 órát töltenek el edzéseken, , morközeseken szabadidejükből üzenünk sportjáért ós annak fejlődéséért. Ennek a kérdésnek megerősítéséhez szükséges pártbizottságunk hathatos támogatása, vállalatunk vozctőállásu, és az összes dolgozók felo egyaránt. ■ Külön kell foglalkoznom a tömegsport Kilián-mozgalmával. Emlékezetemben el - os minden régi gázos bizonyíthatja - hogy a felszabadulás után rendszoresitett "Munkára, harcra kész” tömegsport mozgalomban ogy-ogy probáztatas időszakában 500—600 dolgozó lelkesedett a törneg— sport-rnozgalönárt, nemegyszer dijat nyerve tömeges megmozdulásunkért. A Kiliai© sportmozgalomban minden propagandánk ellenére egyhelyben topögas észlelhető, eredményeink nem kié légit őelc. Kilián sport— mozgalmunkban a személyi, a sajtó utján történt szervezés stb. ellenerő sinoerföJlMés. A jelenlegi részt vevők száma is az aktiv sportolókból adódik, mely nem fedi a tömegsport célkitűzésűit. A £o un- -| - — - —-.— — - —.........................)■■■------------------------------------- 1 "1 1 1 "" 1
