Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1963-06-27

• á volna merni, ho y mii,, en a felkászáltsá...;'ö:. Az előterjesztett anyag nem a propagandisták beszámolőjából, ' g hanem többségében saját tapasztalatainkból ored. : Egy-két el Mloti, tematikai kérdéat; párt elett íló eszmei offenziva kérdésével kapcsolatban egyik nézet as volt, hogy es legyen csak a pártszervek feladata, 3 emellett elég sok érvet tudna]: felsorolni azok, akik ilyen nézetet vallanak. A másik _ ezt nem tartja helyesnek., tehát a p"rímünk ba nem akarja egyál­talán figyelembevenni, hanem külön, csal" a propagandisták fel­adaténak kívánja -tekintéli©. 2 kérdése’kel még nem tudtunk meg­felelően foglalkozni:., mert ezt csal úgy tudtuk feldolgozni, hogy j az anyagban ismertessük, de nem úgy, hog . valamennyi kdrdés meg­] dhaté le.gyen ilyen rövid idő alatt. A magasabbfoku képzési színvonalnál feltétlenül szükséges lenne a szoc-ta épitő munka nemzetközi feladatainak a feldolgoz 5.oa is, mert a szocialista népidemokratikus országokban igen sok tapasz­talat halmozódott össze, amelyeket igen jól fel lehetne használni. Szilágyiné elvtársnak az oktatásban a vizsg íz-tatással kapcsolatban. Igen nehéz megállapítanunk , hogy a pártoktatás és a p árippopagan. da munka között hol a határ, mert mi részben oktatunk, részben propa­ganda műn'. ’t folytatunk, ezért igen nehéz ennek szétválasztása, zg De mi az oktatás is használjuk ott, ahol ez.célszerű. As uj oktatási formák inkább oktatás jellegbe: , de az emberek nagy része - főleg üzemek szemszögéből - elsősorban propaganda munkát, igényelnek, ezért erre van szükség. A propaganda munkában pedig nem els. sorban a vizsga és az iskolai módszerek alkalmazása a döntő, hanem az, hogy pl. a VIII. on ;r. anyagát egy .-.Italán meg­ismertessük az emberekkel, mert igaz, hogy ez megjelenik újságban, rádióban közlik, de feltétlenül szükséges ennek élő propaganda munkában történő megismertetése. Az igaz, hogy rugalmasan kell I alkalmaikodnunk az oktatásban részvevők összetét eléhez, de ez nagyon nehéz, mert pl, a Bécsi-uti iskolában magam voltam leint, s tettek fel szakmai jellegű kérdéseket, o ilyenkor igen nehéz átállni ölj an kérdések válasz-adására, amely lényegében nem szak­mája a propagandistának. De arra pl. tud választ adni, hogy a Czillinger mozgalomnak mi köze van a DzU-ban felmerülő nemzedéki kedéshez, vagy pedig mi a véleménye az absztrakt művészettel kap­csolatban, ilyenkor igenis tudja irányítani' a hallgatók figyelmét. A középiskolai történelemkönyvekkel kapcsolatban, ha a tanár csak azt olvassa el, amit tanitani kell, akkor lőhet hogy vannak problé­mák , azonban néki egyetemi színvonalon kellene' ismernie a mai, felszabadulás utáni történelmet. De azt hiszem túlzás lenne azt mondani, hogy erre is mi tanítsuk meg a tanárokat. Ezt úgy kell csinálnunk, ahogy as élet megköveteli, heg kell mondanunk, hogy 4 az eszmei offenziva a pártmunkának jobban, előterébe került, mint­ahogy eddig volt. A propagandisták és részvevők között van bizonyos nemzedéki el­térés itt is. A Textilfestőgyárban kint voltam az évvégi össze­foglalón, a a propagandista nem tett különbséget a magán- ás a személyi tulajdon között, erre egy leányka, aki időn végezte az iskolát, kiigazította. S itt kell rámutatni arra, hogy az a propa­gandista, aki az osztályok keletkezésében, részletkérdésekben el­szólja magát, az a mai fiatalok között elveszti a hitelét. Ma a fiatalok az állami oktatásban a M-L-ust elég mélyen tanulják, a náluk emelhetjük a propagandamunka színvonalát, a ez a ma 2o esz­tendős párttag néhány év múlva rendelkezik annyi élettapaszta­­; lattal, hogy ©ehet propagandista is. Propagandi. táink egy része bizonyos ömneghasonlásba esilc, úgy lát­ják - főleg az idősebbek, - hogy az ő propagondamunk yulcnak nincs kellő eredménye. Volt ogy néhány ilyen e setünk, s ezek kétségbe­esnek, de erre, s ehhez hasonlókra fel kell készítenünk, meg kell edzenünlc őket. A propaganda munkában másképp kell mérni az ered­ni a menyeket, mint a gazdasági munkában. /[ jL .Elhangzott az is, hogy a hétfői napot oktatási napnak kell tekin­' | ^ * / ^ | „ ‘ . - lo -*

Next

/
Oldalképek
Tartalom