Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1963-03-28

I-Á3I

) ' s- 7 -• •

Kádár elvtárs hozzászólásával kapcsolatban a KGST-ről és a Közös Piacról. Valóban úgy érezte, hogy majdnem a KGST csődjéről beszélt és, hogy a közös piac nyomására jött^létre. Abban sem tud egyetérteni, hogy nem folyik erősen pezsgő élet, a megindult fejlődés^ minőségileg más mint a Közös Piacé, más a problémája. Meggyőződése, hogy a KGS lehet hogy szűk gazdasági szeppontból elmaradt a Közös Piactól, de egészeben a KGST magasan ^felette áll. A KGST- re azt mondani, amit Kádár elvtárs szavaiból vett ki, hogy nem tudja betölteni hivatását, ez túlzott. Aliit ja, hogy a KGST soha nem működött annyitjri mint most, aznutóbbi években sokkal több történt, mint az előző 3 év alatt. A világszinvonal elérésénél nagyon fontos a vezetés világszínvonalának elérése. A vezetés világszínvonalának az elérésében a legnagyobb a lemaradás. A vezetés az tudomány, amiről a világon mindenütt ma már szakirodalom van, egyetemen tanitják a vezetés tudományát. Befejezésül: elhangzott, hogy a párttagság 3o-4o%-a dolgozik, a többi nem.

Az oktatásban is hasonló jelenségek vannak. Ezek a nézetek csak egy sikban nézik az emberek fejlődését. Az a véleménye, hogy a párttagság fejlődése igen jelentős, azt nem tudja lemérni, hogy ez a követelményeknek megfelel-e vagy nem. Hogy a fejlődés gyors és helyes azt onnan tudja megállapítani, hogy milyenkérdésekét szegeznek a pártpropaganda munkában. Ebből nem tud más következtetést levonni, csak azt, hogy az emberek érdeklődése nőtt meg mennyiségben, másrészt nagyot nőtt minőségben is.

Marton et.: Elnézést kér, hogy ilyen komoly témához szól hozzá. Elmondja, Hogy az elmúlt hetekben az egyik külföldi cég vezérigazgatója járt náluk, megmutatták neki a különböző élelmiszeripari gépeket, azután elértek oda, ahol a magyar áruk voltak, a szalámi, a rizs, a bor, a japán és a kinai rizs meg sem közelíti a magyar rizst, ebből a világon a máaodikok vagyunk. Felvetődik, hogy némákéUene-e növelni az élelmiszeripar kapacitását, hogy többet küldjünk külföldre. Kádár elvtárs a hajógyári problémát veti fel. Az már elmúlt, hogy valamire felesküdtünk és a végén rájöttünk, hogy nem jó. Népgazdaságon belül kellene átcsoportosítást végezni, azokban ' te a cikkekben, ahol valairii valutát tudunk hozni az országnak.

A választásokkal kapcsolatban a párttagság valóban helytállt.

Olyan párttag, aki évek óta meg sem szolalt jelölőgylilést vezetett le. Nem tudtak olyan helyre elmenni, hogy valaki a magánterületén ne csinált volna valamit. Ilyen megmozdulást es hozzáállást a választásokkal kapcsolatban még nem tapasztalt.

Bihari et.: Úgy látszik, hogy egy kicsit sötét azinre festette a

helyzetet, igy engedjék meg az elvtársak, hogy az ország gazdasági helyzetét más színben is bemutassa.Helyes lett volna hangsúlyozni, hogy az ország gazdasági'és pénzügyi helyzete a jelen pillanatban is szilárd és biztos alapon áll. A pénzügyi helyzetről annyit, hogy 1962-ben Magyarorsáág, többek között - fcisszafizette a Jugoszláviának járó jóvátételt, vagy^hangsu^02Za* hogy az 1956-os események kapcsán kölcsönadott eszközöket jo ^ütemben téritjük vissza, több vonatkozásban előre fizetünk, a pénzügyi egyensúly biztos alapon áll és amikor a nehezsegekr ol beszelt azért tette, hogy a figyelmet oda irámyitsa. A cél az volt, hogy egységes szemléletet alakítsunk ki és felhívjuk a part szervezetek figyelmét a Központi Bizottság 1962 júniusi hatarozatara, amely foglalkozik a gyármány és a költség alakulással. Szükséges, hogy erre a figyelmet felhívjuk és egy kicsit a praktikus dolgoktól elszabadistuk magunkat es a jövővel foglalkozzunk. A ^a81:© lóg, hogy a költség tényezőkkel sem állunk rosszul. 1961-ben ha loo Ft termelési érték költségszintjet nézzük 8.5, 1962-ben a tervezettel szemben a szintet nem értük el.

32-f; ' , „ <- . I. X?. . ,» ..-7 ■ ';' ;