Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1963-03-28
I t I} i- 2 -I Ratulovszky et.: Bihari et. foglalkozott az ipar helyzetével, 5 azzal a ze r e t ne foglalko zni, amit részben ér intett^Tóth és Krausz elvtara is, hogy az a hátrány, ami a kedvezőtlen időjárás követ ke zte ben az egész népgazdaságot érinti az iparra fog hárulni, másrészt azok a problémák,'hogy az iparfejlesztési kerdesek kerülnek eloterbe. A lemaradással kapcsolatban, a textilipar bármennyire is igyekszik, a megadott terv szerint dolgozni, komoly problémákkal találkoznak. Számtalan vita van a rendeles állománnyal kapcsolatban a külkereskedelmi szervekkel, akiknek elsőrendű feladatuk, hogy a rendelést biztositsák. Lehetetlen a helyzet a túlórák kérdésében is, majd úgy néz ki a kép, hogy nagyobb létszámmal oldottuk meg a feladatot. Ebben nagyon is közrejátszik, hogy olyan gépegységek hiányoznak, hogy a három műszakot is figyelembevéve, a megrendelés állomány lényegesen nagyobb és csak úgy tudnak eleget tenni, ha vasarnap is dolgoznak. A múlt évben volt egy görök tetei, másfél millió meter áru gyűlt össze, egy vignetta hiányzott, amit a megrendelő nem küldött el. A legyártott áru összegyűlt, amely a termelést akadályozta, te A raktározás kérdése nem megoldott, a már legyártott aruk eletveszélyessé válnak, de senki nem foglalkozik ezzel./ megrendelésre vonatkozó piaci munkával kapcsolatban az egyik elvtárs aki kozepkeleten volt, beszámolt, hogy mi a helyzet, a három esőket^színes mintákat középkeleten szívesen vásároljak,^azonban minőségi kifogásokat emelnek, mert keményebb a kikészítés. Tudomásul kell venni, hogy középkeleten a textilkikészítő ipar fejlődött, ,létrehozták a kis-szinnyomó gépeket, amellyel a Goldberger mintáit lemintázták és kidobták a piacra. A gyarmtanyfejlesztes rendkívül lassú, különböző rendelkezések hátráltatják a gyártmányfejlesztés megoldását, Pock elvtársnak jelent meg egy cikke ezzel kapcsolatban, azonban semmi nem történik. Javasolja a^nagyobb exportra gyártó üzemek kérdését igen komoly szinten megtárgyalni, mert megéri, hogy ezeknek az üzemeknek a gyorsabb fejlesztése a megnovekedett feladatok a gyártmányfejlesztésen keresztül biztosítsa. # A kutató intézetek munkája, ma már mindenki tudja, hogy 4oo millió Et. keretet biztosítottak a rekonstrukcióra, de a textilipari gepek ú"*' fejlesztésére vonatkozóan semmi intézkedés nincs, z azt jelenti, hogy a különböző tipusu, teljesítményű pótalkatrészt igénylő gepekr< van beszerzésekre van lehetőség, amely problémát okoz es azt jelenti. hogy a jelenlegi karbantartasi módszerekkel nem megoldhatok, még hozzá sem tudnak kon^itani. A textilipari kutató intézet a téxtilkikészítés területén gyermekcipőben jár, pedig ma mar a követelmény olyan, hogy ténylegesen komoly segitseget kell adni. Javasolja, hogy a gyártmányfejlesztesi kérdéssé 1 kapcsolatban különleges szempontként kell egy ,par nagyüzem gálni és ezen belül a kutató intézet munkáját is. Meg egy dolog a ki^csomagolás, amely a textilkikészítő iparban nem megoldott Kádár^elvtárs:Az egyik dolog, amivel foglalkozik a.világszinvonal ^érdése, amely az utóbbi időben nagyon hagy jelentőségű problémaként merül fel. Véleménye szerint túlzottan altalanosan beszelünk róla nem elég konkrétan kezeljük ezt a párnát. Ezzel kapcsolat bán olyan kérdéseket tesznek fel, amire a vallalatnal semmilyen apparátus nem tud választ adni, ugyanakkor vannak emberek,^akiknek^ez a feladata. A világszínvonalról megjelent tanulmányok is elegge általánosságban mozognak. Indokolt lenne ezzel a kerdessel, az általánosságon kivül, konkrétabban foglalkozni. Az üzemek erejet meghaladj^ hogy pl! a hajók hogyan állják meg a helyüket a világpiacon. A "másik kérdése, hogy azok a gyártmányok, melyek t gesen világszínvonalúak,megkapják-e a szükséges eszközöket ahhoz, hogy tovább tudják fejieszteni I ^ te " 1 1 ' - - . . iiiy f .
