Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1963 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1963-01-10

. r~:> ‘ ' Nem is lehetnek egyformák a követelmények,'mert az emberek anyagi ' * körülményei, stb. is rendkívül különbözőek. Pl: ahol a házastársak elváltak, de ott élnek egy fedél alatt, s a feleség odahozta már ' azt a férfit, akivel még ugyan nem kötött házassági szerződést, de élni akar, tehát mindégyiküknek más-más a problémája. Ebből adódóan nem lehet azonos követelményeket felállítani az•emberekkel szemben, hanem csak megközelítően lehetnek ezek azonosak. Milyen fejlődés következett be az erkölcs vonatkozásában? Helyes az a megállapítás, mely az elvtársak részéről is elhangzott, hogy igen jelentős fejlődést tapasztalhatunk ezen a területen. A társadalom bizonyos fejlődésének szakaszaiban mások a követelmények is. Sok fel­nőtt most végzi el a felsőbb négy osztályé az előző 4 osztályos isko­­>■ Iája mellé és itt már bővebb körű különböző ismeretekre tesz szert, s akár akarja, akár nem, önmagával szemben is már más erkölcsi szín­vonalat állit f'el. /Dobos e: Hozzá lehet tenni még ehhez, hogy minél fejlettebbek az emberei:,’ annál érzékenyebbek./ A pedagógusok munkájához; az iskolában is igen komolyan folyik a gyermekek erkölcsi nevelése. Régen szerepelt a tanrendben egy óra, amelynek az volt a neve, hogy "hit- és erkölcstan". Az is igaz, hogy jelenleg nincs olyan óra, hogy "erkölcstan" -legalább az általános ''’L ÁL iskolákban,amely igen sokszor felvetődő kérdés- , azonban azok a tankönyvek, amelyek a gyermekek rendelkezésére állnak, azok már a kommunista erkölcstől átitatott anyagok, s már a kommunista erkölcs alapján lettek megírva. A pedagógus pedig, ha-«é¥ csak szűkén azt a tananyagot adja le, amely a tankönyvekben van, akkor is már a kommu­nista erkölcsről beszél. Tehát ilyen téma van most is, csak nem külön tantárgyként szerepel, hanem bele van iktatva a különböző tantárgyakba, f Az viszont már a pedagógustól függ, hogy az életben külön felvetődött kérdésekben hogyan foglal állást, mert azzal egyet tudok érteni, hogy ma már egy pedagógus^sem veszi azt a bátorságot, hogy küldje a gyerme­keket templomba, de állásfoglalásuk még lehet ilyen, vagy ehhez hason­ló irányú. A magánelet problémáival^feltétlenül kell foglalkozni. Sokszor beszél­tünk róla, ha az egész társadalmi rendszert sejtjeire bontanánk, akkor kilyukandnánk a családoknál. Éppen ezért, nem közömbös dolog a családi elet kérdésé a közösség számára. Persze vannak olyan vélemények, [ mint _egyj gépkocsi vezetőé, aki a Jogtudományi Egyetemre jár, s azt mondja, ^hogy a házassági intézmény elavult. Ezen.túlmenően, ismerik az elvtársalc a Smoling ügyét; most beszéltem a Smolingnéval és azt ül mondta, hogy nem fog elválni, hanem igy fog élni, s különben is Magyarországon az emberek 95 %-a igy él. Természetesen aztán fel­világosítottam, hogy ez a szám nem 95, hanem 45. Persze ez sem vi­gasztaló szám, de ha már igy van, nem kell engednünk, hogy eltúlozzál:. , Latnunk kell,^hoyy a társadalom felfogása még nem olyan, hogy ezt a házassági intézményt elavultnak tekinthetjük. Éppen ezért az emberek­nek közük van a magánélethez, legalábbis a pártban. A pártnak köze van ahhoz, hogy tagjainak családi- magánélete milyen. Felvetődik az a kérdés, hogy a beleavatkozás mértéke milyen lehet. Ezt, az esetek módja fogja megszabni. Házasságot fel lehet bontani úgy, hogy közbotrányt okoz, s úgy is, hogy semmi feltűnéssel nem jár. A fegyelmi mértékét is mindég az eset szabja meg. A ma előterjesztett anyagba ez is beletartozik. Ami a^társadalmi munkát illeti, az az anyagban nem szerepel, i Velemenyem szerint a kommunistáknál, amikor az erkölcsről, a nevelés­ről beszélünk, akkor ezt is meg kell említeni, mert sajnos találkozunk az egoizmussal, ^az individualizmussal, mivel sajnos az anyagi körül­­menyek^változásával ilyen dolgok is felszínre kerülnek. A tankönyveket illetően; annyi szocialista erkölccsel foglalkozó könyv van, hogy annál több nemigen kell /Aragon, stb. könyvek/. A baj inkább az, hogy nem alkalmazzuk ezeket a gyakorlatban. 3 a kommunista erkölcs cimü téma feldolgozásában talán éppen azok nem vettek reszt, akiknek ilyen értelem a legnagyobb szükségük lenne erre. il Karácsonyig, mondja, hogy idealizálják a kommunistákat a pártonkivüli­­/yl Ez attól függ, hogy hol van erről szó, mert ahol 1-2 párttag van, ’HI ■ - — / - —_____________________________ _ ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom