Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1962 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1962-03-08
- lo -* f J ' A 4. oldalon a grafikonokat illetően érdekelne, hogy ezeket megértikr ea„dolgozók, mivel ők teljesítik tervüket s a vállalat összességében mégis „„lemarad. Ennek okát nem értik a dolgozók, hogy ők, az üzemvezetőség vagy a kooperáló vállalatok felelősek ezert. Ugyanis az is érdekli a dolgozókat, hogy ők felelősek-e a lemaradásért. Az appreturában ha ez a pont-rendszer bevált, miért nem valósítható meg más területen is? S ha ez ilyen könnyen feltárható rendszer, akkor nem kellene-e verseny-értékelés során, más üzemekben is alkalmazni? A I-III-as alapszervekről több helyen van szó, a II-IV-ről viszonjr nincs olyan sok szó. Mi ennek az oka? Vájjon személyi okok kerülnek itt előtérbe, vagy olyanok a lehetőségek, hogy ezek nem kerülhetnek eloterbe. Szólnak a kulturális agitációról. Mire irányul ez?, mert ezen a teren a továbbiakban nem igen lehet látni, hogy mi van ezzel. Mi az, ami az üzem termelési, politikai munkájához kulturális téren valamiféle pluszt ad? A törzs-gárda kialakítására bizonyos törekvések vannak. Itt van olyan javaslat, hogy az üzemi törzs-gárdákkal jól foglalkozó üzemekkel valamiféle %el tapasztalatcserét próbálnának létrehozni. Dobos elvtárs: A tömegszervezeteken keresztül történő agitációs munkáról ré kevés szó esett a jelentésben. Ezeket hogyan, milyen módon használjál? fel az agitációs munka megjavítása érdekében? Az utolsó hónapok gyengébb agitációs munkájáról miért nem szóltak? Gondolok itt az elmúlt félévre, 5-6 hónapra. Ezt ugy elrejtik az elvtársai? az általános szövegben és nem fejtegetik. Vannak-e olyanok - akár csoportok, műhelyek, egyének, - akikhez az agitációs munkával a pártszervezet nem tud eljutni? Ugyancsak a többmüszakósokhoz hogyan jutnak el, s egyáltalán a különböző felhasznált forumol? hogyan igyekeznek igazodni hozzájuk, pl. csoportos beszélgetések, stb.? A pártnapokon 25o-3oo-an vesznek részt. Nem-e azonos rétegek, tömegek vesznek részt ezeken, vagyis cserélődnek-e a pártnapokon résztvevők? Stadinger elvtárs: Merültek-e fel olyan problémái?, amelyeket az alapszervezet nem tudott megválaszolni? Megtörtént—e a vállalat mérleg—felülvizsgálata, a nyereségrészesedés miatt? ré Foglalkozik-e a pártszervezet azzal, hogy az agitációs munkájával a gyárban lévő különböző rétegek irányában speciálisa hasson? Válasz : Éliás elvtárs: Az üzemi újság jelentősége; sokat kísérleteztünk ezzel, most egy átszervezett szerkesztő-bizottsággal eljutottunk ehhez a számhoz, ami itt az anyagban szerepel, s az üzem problémáit akarjuk ebben tárgyalni,„ezért nem akarunk semmi más dolgot belevenni, ami a napi sajtóban is megtalálható. Ezen az utón szeretnénk tovább haladni • Az agitációs bizottság; az alapszervi ágit.prop.titkárból, oktatásfelelősből ? szakszervezeti megbízottból, KISZ.ágit.prop.titkárból áll 2-3 hetenkent jönnek össze, ezenkivül minden olyan fontosabb eseménynél, amely az üzem munkájára irányt kell hogy szabjon. Pl: Ápr.4-i munl?averseny„szervezése, vagy olyan fontosabb nemzetközi eseménynél, mint pl. a német—kérdés, azonnal össze ültek, hogy az egész üzemi*e nézve meg tudják szabni az agitáció irányát. Brigádokat pl. az ilyen táblák elkészítésére, vagypedig a Május 1-i dekoráció megoldására^ stb. hozunk létre. 'A nyereségrészesedésről; elég aprólékos, részletes munkával dolgoztuk ki az intézkedési tervet, minden üzemre megterveztük, hogy hol, milyen lehetőségek vannak az 1961-es évre. Persze ehhez.bizonyos' szerencse is járult, hogy el tudtuk azt érni, amit megterveztünk. J. : - ’$;P ' III. '. .),... tt tttt; tt.. /Y ■ ?$$:■ ú ■ ■ ' (fifa • /
