Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-05-18
■ anyagi helyzetük van. A pedagógusok külön is felvetik, hogy ók kapták a legkevesebb fizetést még mindig. .A birók között nagyin kifogásolták, hogy az nzemi jogtanácsosok fizetése miért oly magas? Hz ellentétet szül a jogászok között. A művezetők, egyes mérnökök kifogásolják, hogy fizetésük kevesebb, mint sok szakmunkás fizetése, stb. »'• JRf.* V. •A. JetflAmiornly Xistocai^djSk. .áitalábm sláEoÁsői^UuúXMmú^. Az o szt^iyharc éleződésével kapcsolatban ugy nyilatkoznak, hogy "ha több az elégedett ember, akkor az osztályharc nem éleződik, ha 8z elégedetlen ember a több, akkor éleződik". & adókivetéssel kapcsolatos uj rendelkezést helyeslik, a párt bizalmát’ érzik abban is, hogy kerületünkben 4 kisiparost választottak meg tanácstagnak. Egyes szakmákban anyaghiányra panaSZ- ^ kodnak/bőr, cement, fa/. Az idősebbek között a jövőt illetően bizonytalanság van, nyugdí j problémájuk megoldatlansága miatt, A kisiparosok egy- U része nagyobb kedvezményt szeretne kapni 2 t. noncfoglelkoztatás termetén. Túl soknak tartják a_z adminisztrációs munkát. .Szerintük sok a kontár, akik /szerintük/ főleg a KTSz-ek dolgozóiból odódnak, 9 ezek rontják a * becsületes kisiparosok 'hitelét. Felvetik ők is, hogy nem tudják, hogy lehet becsületes utón, rövid idő alatt öröklakást és autót venni a kisiparosok és kiskereskedők közül. egy es.cknek, K e.- / ■ yi. A kétségtelen fejlődés és előrelépés mellett összefoglalva megállapítható A párttagok egy része nem érti még megfelelően pártunk helyes és sikerekre vezető szövetségi politikáját. O.a.űaoxban.. a moJiaiUkMjsaágban. ás 3 do^matiJgua s.zrmlél.r.tmódban fyöjecr.cdzik. A helytelen nézetekre és gyakorlatra az a jellemző, hogy ugy "bal", mint jobboldalról van ellenállás. Mindkét oldalról dognativUsan;khiányos politikai felkészültségüket "fórra* daimiságger, vagy ép non formulákkal takargatják. Az emberek megítélésében sok a szubjektív izmus. A pártonkivüliek felé a bizalmatlanság megnyilvánulásai tapasztalhatók sok helyen. „Az elzárkózás még elég jelentős, Az értelmiségi és kispolgári rét- gck szerepét sok helyen nem értik, esetenként túlbecsülik. A munkásosztály vezető szerepét helytelenül, mcohaniku-1 san értelmezik még sokan. A szövetségi politikát egye gek ugy értelmezik, mintha az-az oaztályhafc fel dúsát, a burzsoá nézetekkel való békülékenysépet j 1 lenti ne;-lí; nczen talál megértésre, egyes pártszervezetekben, hogy miért nem élezzük az 0 sztelyhurcut j..l- ni égi körülményeink között. A párttvgok egy részében van bizonyos tartózkodás az r0lyan vélemények mofiUllga'* fi ráV / 2J? ^ ” ———— — ^í I » I 8- lo -
