Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-05-18
f ' Rugg elvtárs: A 6. oldal 3. bekezdését szöveg szerint át kellene javitani, mert ha úgy nézzük, ahogy ez itt fel van vetve, akkor az egész tagság véleménye lenne ez. Mind kevesebb azok száma, akik azt mondják, hogy az osztályharc erősödik. Sok helyen van olyan vélemény, hogy a szövetségi politika folytatása egyáltalán nem jelenti az osztályharc feladását. F. feladatok megoldása nem magátél megy, emberek hajtják végre, nékik kell megoldani ezeket. Hogyan néz ki a párttagság felkészültsége, A BMG-ben nagyon felkészültek, mikor ezt tárgyalták, de nemcsak egy üzemen keresztül kell lemérni) a felkészültséget. A különböző jelenségekben, dolgokban nem látják, hogy ez a szövetségi politika alkalmazása. Amikor a Párt Központi Bizottsága politikai munkájának kihatáséval foglalkozunk, a párttagok egyetértenek vele, de amikaor azt vetik fel, hogy ennek meg annak a kisiparosnak magángépkocsija van, meg az alkalmazottaikat is jobban megfizetik, sokkal jobban lehet ott keresni, mint az állami üzemekben, akkor ez karos. AA parasztság felé mondják, milyen szövetséges az, akiit úgy _ kell a hátánál fogva betaszigálni a szövetkezetbe. "Azok az emberek, akikkel szemben alkalmazzuk a szövetségi politikát, általában egyetértenek vele, azonban felvetik, hogy amikor külföldre akarnak menni vagy a gyermekeik iskolába küldésénél azért gondolkodnak a személyzeti osztáljo.k és ők a szövetségi politika megnnyilvánulását tényleg abban is látják, hogy ezeket megtehetilfre. Szegedi elvtársi A Bp-i PB fél éve tárgyalta ezt a kérdést. Nagy vita vol’t és a végén megszületett az az aryag, amelyet az elvtársak ismernek. Elég sokára foglalkozik ezzel a kerület. Tettünk előrelépést, de tényleg még sokat kell tennünk ezen a területen. Egy sor dolog van pártszervezeteinken belül, amit nem egészen helyesen látnak. Néhány nappal ezelőtt a 3 hónapos iskolán vezettem egy ilyen vitát, ami igen nagy volt történetesen a pártonkivüliek kérdésénél, hogy el sem hinné az ember, ha részt nem vett volna ott. !Az előadás befejeztével, mikor kifelé mentem, odalép hozzám az egyik elvtárs és azt mondja, hogy"igaz az, amit elmondott az elvtárs, de azért jó lesz megnézni azokat a pártonkivülieket". Úgy van, hogy mi megvitatunk 1-1 kérdést, ill. araragot és tényleg óvakodnunk kell attól, hogy ezután letegyük ezelet a napirendről. Meg keifcl mutatnunk), hogy mit akarunk elérni, hogyan kell az egyes rétegekehz fordulni, és ezt a párttagság és pártonkivüliek között tisztázni kell. Meg kell nyernünk szövetségeseinket a mi céljaink számára és itt egyesitjük szövetségeiseinket a munkásosztállyal. Egyébként az anyaggal egyetértek, apróbb megjegyzéseim vannak, amit Égető elvtárssai majd megbeszélek. Kosztin elv tára: A magam részéről Is jónak tartom az anyagot. Volt bátorság"”felv etni ezt a kérdést és az anyagot fel kell mérni, hogy néz ki a kerületben ez a kérdés. Sokoldalú brigádmunka alapján készült el ez az anyag. Egyrészt egyetértek az anyaggal, másrészt, mint tanulságot fel kell használni, hogyha a jövőben is ilyen jó anyago akarunk készíteni, akkor szintén ilyen széleskörben kell foglalkozni vele. M szövetségi politika nagyon sokoldalú, bonyolult kérdés, szinte az élet egészét felöleli. A proletájrdiktatur* viszonyai között bonyolultabbá válik. Ezeket az ellentéteket meg kell fordítani, amit sokszor csinálunk is. i — 6 — Hp 1 ^
