Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-05-18
\ % '' “ 2 - I ' is elősegítik ezt, munkásnak csak magukat a fizikai dolgozókat értik, 6 magukat is munkásnak gondoljak, az fel sem vetődik bennük, hogy ők is értelmiségi munkát végeznek, igy oda is tartoznak$ de az értelmiség munkáját másodrendűnek tefcntik, holott sok esetben fontosabb a műszaki értelmiség munkája, mint közvetlen a fizikai dolgozóké, pl. a Gázgyárban. Elsősorban a pártvezetőségekkel kell megértetni ezt a kérdést,: véleményem szerint. Volt olyan csoportunk, ahol nehezen indult a beszélgetés és utána vagy 3 óra hosszat vitatkoztak, szinte nem akarták abbahagyni, pl. a BKI. Ehhez olyan légkört kell teremteni a pártvezetőségeknek is, mint amit itt a PB megteremtett, hogy feloldódjanak az emberek és elmondják véleményüket. Meg kell érteni, hogy nekünk ezeket az embereket is magunkkal kell vinnünk, ha meg akarjuk oldani a párt-politikai kérdéseket. Hart elvtársnő: Ez az anyag lényegében nemcsak ezt a másfél-két hónapos Beszélgetéseket foglalja magában, hanem hosszabb időre visszamenőleg foglalkozik e kérdéssel, esetleg példákkal lehetne bőviteni. Azonban/ bármennyi fogyatékosságot is felvet az anyag, azért lényegében előre léptünk, í y Nemrégen bekértük az üzemektől, hogy vezető funkcióban hány párttag van/osztályvezetői, művezetői, főmérnöki, főkönyvelői funkcióban/, nem rossz a párttagok és pártonkivüliek aránya. Néhány évvel ezelőtt volt egy olyan szemlélet, hogy minden - még a legkisebb - funkcióba is csak párttagot lehet beállítani. Ez a helyzet már javult, a személyzeti vezetőknél van még egy kis probléma, de ez is meg fog oldódni. Itt fel sem merül, hogy a társadalmi szervekben zömében pártonkivüli aktívák tevékenykednek, a Vörös keresztben az egyik értekezleten 75 %-ban pártonkivüli aktíva volt jelen, s ezek lelkesen, szívesen dolgoznak. Ez is bizonyítja, ho gy közeledünk a megértés felé. Ahol probléma van, az inkább a pártszervezeteink többségében található, azonban ezt sem lehet általánosítani, pl. Sport- i szer, Hegesztő, Posta, ahol a megneinértés párosul az egyéni szubjektivizmussal. Ha ^ezek okát keressük, akkor mindég 1-2 f-N emberhez odavezet a szál, hogy ezt ezért, azt azért nem tudom befogadni a kollektívába, "még a képe sem olyan". A Hegesztőben a főmérnök ellen volt néhány embernek ellenállása és konkrétan nem tudtak semmit mondani, csakhogy még nem is úgy néz ki. Ebben az üze ben van oly..n jelenség is, hogy a pártonkivüli ékről Úgy beszélnek, hogy '"azok'" ott kinn röhögnek, ha^mi* t nem ártjuk meg egymást. Megjegyzem, nem általános ez a szemlélet. Ott, ahol a pért szövet -égi politikájával kapcsolatos kérdés élesen ütközik, ott azért személyektől is függ és szubjektivitás van egyes emberekkel szemben. :A megneinértés miatt egyrészt a párt önki vüliek felé iá, de még a kommunista műszaki értelmiség felé is van egy bizonyos tartózkodás. Meg kell mondani, hogy ez az 1956-os eseményekhez vezethető vissz-a. A Goldbergcrgyárban a 32 vezetőségi tag között nincs egyetlen műszaki értelmiségi sem. Mikor ezt felvetettük, hoztak egy olyan példát, akinek 8 általánosa van, cstgín a munkaköre műszaki. Az a véleményem, hogy mentünk előre, de korántsem mondhatjuk, hogy ezt hosszabb időre levehetjük a napirendről, hogy nem magyaráznánk a feladatokat. El kell érnünk, hogy ne csak sz'avakban legyen a megértés, hanem a gyakorlatban is. Gyurcsó elvtárs: Rendkívül fontosnak és időszerűnek tartom e kérdés tárgyalását. Jónak tartom, hogy a VB most megtárgyalja ezt az anyagot. 1 *'* J ^ : ______________________________________' / - H i i I
