Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-05-04
* i • * A társadalom telj esjogú polgárának érzik magukat. Ez bizonyos é i mértékig pozitív, mert alkotásra, cselekvésre ösztönzi őket. ... Negatívuma e jelenségnek az, liogy ezt marató] értfi'hnrin ■, szetes dolognak tartják, mely nem is lehet másképp. Többségük nem érti, hogyfez hosszú, elkeseredett osztályharcbán való győzelem eredmenye. Több olyan fiatal.,is van, aki többet keres szüléinél. E miatt kissé túlzottan előtérbe kerül családi otthonában. Fo szórakozásuk a mozilátogatás, tánc, sport és kirándulás, kevés a színház, hangverseny látogatás, stb. .,Arfiataloknál erezni az alkotni, teremteni vágyás nagy energiáját. Többségük tele van nagy tervvel, ell;énzol é.qqel . szakmai es egyeb tekintetben előrehaladási vággyal. Azegászseges alkotásra, tanulásra ösztönző felfelétörekvéshez azonban pai osulegy túlzottan ^ anyagias számitsís is. Szinte minden kér— dezt arra vehetnem víozza,milyen anyagi haszonnal fog járni, ha o az t ^ elvégzi, vagy résztvesz az elvégzésében. Az ifjúság lelkesedese,^lendülete, mint hajtóerő hat náluXk is, csak nem mindig sikerül ezt az erőt helyes irányba terelni és összefogni. , Nincs lényeges változás a proletárdiktatúra eredményeinek vedelmebeH, a katonai szolgáidig)® való viszony kérdésében. A fia. taloknal általános j elens ég az az un való ügy e sircü é s, hogy valahogy cin el tudjak intézni a katonai szolgálat alóli felmentést. Ehhez felhasználnak minden-elképzelhető lehetőséget,~eleértvé a funkcionárius okkal való baráti, vagy rokoni kapcsolatot is. Felmentesüket^sokszor az üzemmel kéretik hivatalból, ténylegesen nem letezo okokra hivatkozva, sokszor félrevezetve üzemi, hivatali főnöküket, vagy segíteni akaró rokon, jó ismerős funkcionáriust is. \ Azzal egyetértenek, hogy építeni kell a szocializmust és azt meg is kell védeni. Azonban amikor arról van szó, hogy ki ÍTe-w?e’ A‘kor vannak, hogy bárki védheti, csak engem hagyjanak dolgozni. Az építésből örömmel kiveszi a részét, mert ott keresni lehet. A védelemből pedig az ő részét is csinálja más, mert azért nem fizetnek külön. A katonai szolgálattal eltöltött időt az élőtben elveszett időnek tartjáET — ---------------------——————— __—- - "k HA E körös jelenség főbb okait a következőkben látom: !•/ Ellentmondás van az alkotmány 61 §-ban lerögzített elv mely^alőrrja, hogy "a haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége” - és a gyakorlat között. A katonai szolgalat_ténylegesen bizonyos áldozatot jelent a haza érdekében, , mert 2 évig nem keres, fizikailag erősen igénybeveszik, stb. Ugyanakkor #aki politikai, egészségügyi, vagy más okok miatt nem alkalmas katonának, jelentős anyagi, szakmai gyakorlati, sőt erkölcsi előny/ hoz is jut. 1300 Ft—os havi keresettel is 31*200 Ft—ot keres, ami11-/ a másik katona. Szakmai tanfolyamon tanulhat, gyakorlati tudását | gyarapíthatja, ami előmenetele szempontjából előnyösebb helyzetet I teremt szamara, mint azé, aki katonai szolgálatot teljesít. Tehát anyagi és bizonyos erkölcsig vonatkozásban jól jár, aki nem vonul be I £ onanalc. Ez annal inkább is érvényesül, mert a legutóbb leszerelt I évfolyam 96 %-a a régi munkahelyére ment vissza dolgozni. Ezt az ellentmondást enyhítene az itthonmaradottakra kirótt honvédelmi hozzájárulás. Azonban ez az alacsony összeg miatt nagyon kicsit enyhít. A*/ Az e^jnult evekben pártunk és tömegszervezeteink politikai felvilagosibo-nevelő munkájában nem kapta meg a honvédelem kéídése az ot megillető helyet, attól tartva, hogy militarista vonások fognak érvényesülni. Ennek következtében a lakosságban nem fejlődött ki SS | 'wq«»ö«í#f»K»^ga2acfffli£B*asi, 'fnmmiiiMBMon.'Bgn't'.’gi' •?>.■■ • I
