Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-04-20
. > ■' k— \ \ i. Magyar Szocialista Munkáspárt III.kér. Pártbizottsága Budapest, III. r A sportmozgalom helyzete a III. kerületben a Politikai Bizottság 1959. évi határozata alapján a Textilfe3tőgyár /ill.ker. TTVE/ sportegyesületénél végzett vizsgálattal kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük: I. Az MSZMP Művelődéspolitikai irányelveivel kapcsolatosan: tó- Az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei a gyár sportéletében mélyreható változást eredményeztek. Már korábban a határozatot megelőzően 1957-58-ban a III.kér. Pártbizottság iránymutatása alapján megkezdték a Sportegyesü]gt átszervezését. A cél az volt, hogy" az ellenforradalom okozta káros nézetek felszámolásával a sportszerető tömegek bevonásával újjá alakitsák a sportkört. A III.kér. Pártbizottság elképzelése volt, hogy a III.kér* TTVE legyen Óbuda csucs-egyesülete és ezért anyagi és erkölcsi támogatásban részesítették az Egyesületet. Köztudo, másu, hogy a munkáslakta kerületekben /Angyalföld, Csepel, i Ferencváros, Kispest, Pesterzsébet, stb./ a tömegsporton J ; / I kivül._a lakosság igényt támaszt a minőségi sportra, isT mindennapi életében elengedhetetlenül szükséges a dolgozók számára a sport nyújtotta szórakozás is. A III. kerületi Pártbizottságnak ezt a kezdeményezését az Egyesület csak részben tudta megvaló, sitani. Ahhoz, hogy a III. kerületi TTVE Óbuda vezető sport— ' egyesülete lehessen, elsősorban a sport vezetésében kellett ivolna másirányu szervezeti változásoknak történni. Óbuda olyan sAy y |terület, ahol a dolgozók szeretik a sportot. Sajnos a sport Ojrl ^ \ ;terén Óbudán évtizedek óta fennáll a sportegyefliiletak közötti__ # ) v) 4sgyenetlenség, ahelyett, hogy ervmásTrtamQgctnák,az egyesületek 33 t t II*ozött széthúzások vannak, nem egyszer előfordult már, hogy //‘ezek 3 széthúzások ellenségeskedésekké fajultak. rte 1 Áz MSzMP művelődéspolitikai irányelvei adott körülmények mellett n uy tó a gyár életében egészségesen hatottak és a sportegyesületben x VT /egy tisztulási folyamat indult meg. Példaként lehet felhozni vrtó/ltów) az egyesületen belül egye3 szakosztályoknak helyes irányú / kezdeményezését, amely elsősorban a sportolók nevelésénél mutatkozott meg. Az úszó szakosztály 1959. és 196o. évben a fiatalok nevelésében úgy politikai, mint szakmai vonatkozásban , J C komoly sikereket értek el. A magyar utánpótlás válogatott /fii " r*es2éT§ tehetséges fiatalokat bocsájtott rendelkezésre /Korányi / Olga, Csizmadisa, stb,/ „ A labdarugó szakosztály területén is éreanl_az uj szellem 1 hatását, amely elsősorban az ifjúsági úttörő labdárugók'neve* lésében, fejlődésében mutatkozik meg. A III.kér. TTVE-hez i I tartozó szakosztálya 9o labdarugót foglalkoztat, akilmek J /,{ I 8o százaléka ifjúsági és úttörő korban van. Azt lehet mondani, hogy a sportegyesület egyike Budapest legnagyobb nevelő
