Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1961-04-20
, I ... 4 _-J ► -J 3*, a szorgalmas tanulást és munkát5 4* a sportegyesület szorotetét és megbecsülését; 5* a sportszerű gondolkodást és küzdőszellemet; 6, a testnevelési és sportvezetőszervek határozatainak és a vezetők, edzők utasításainak a betartását. E követelmények megvalósítása, döntő módon függ a vezetők és nevelők munkájától. Ezért feladatuk és felelősségük, valamint az eléjük állított követelmények nagyobbak, A vezetők és nevelők a f*nti erkölcsi normákat ismerjék cl, járjanak élen azok betartásában és követeljék meg azok megtartás it. Ezt úgy érhetik cl, ha szilárd az—rkölcsi-politikai felfogásuk, nagyfokú a hivatástudatuk és felelősségérzetük, ha a szakmai oktatás közbon az erkölcsi nevelés követelményeinek is eleget tesznek. A sportolók erkölosi nevelése azonban nemcsak a testnevelési és sportvezetőszerve te hivatása, hanem az iskola, a munkahely, a család kollektívájának is n,agy feladata, A sportolók erkölcsi nevelésének központjába a munkára való nevelést kell állítani,_,A testnevelés és sport révén egészségesebb, edzettebb /*> dolgozók fokozottabban vehetik ki részüket társadalmunk gazdaságának fejlesztéséből, A munka termelékenységének növekedése érdeke minden dolgozónak, mert az anyagi javak növekedésével az életszínvonal is emelkedik, Ezért volt helytelen az a tendencia, amelynek következtében az. elmúlt években csökkent a sportolóknak a termelésben való részvétele, az alacsony színvonalon versenyző fiatalok is munkaidő és egyéb jogtalan kedvezményeket kaptak, gártunk álláspontja az, hogy az élsportolókat érintő kivételektől eltekintve, minden sportolás munkaidő és anyaöl kedvezmény nélkül folyjék. Testnevelésre és sportra a testnevelés .es a sport szeretető, a bajnoki érmék, a dicsőség, a sportegyesület és végső soron a haza, a nép szeretető ösztönözze az embereket. Ha pz nem Így van, akkor a testnevelés és a sport fő célja eltorzul, öncélúvá válik, hiszen segítenie, nem pedig hátráltatnia kell a termelést, A testnevelési és sportmozgalomban rés z tvov ő k s z ám ónak növelése. . / X ~s zoo iá lista elvek es módszerek~XTápjr 5n"^ vY: ze’teTrfc"’ tos tneve 1 ési 1 ás sportmozgalom jelentősége döntő mértékben attól függ, hogy mennyire ^ sikerül azt— társadalom ragjaira kiterjeszteni, mennyire válik a dolgozó nép igényévé, közkincsévé, A résztvevők nagy széna - az ideológiai cél, a politikai tartalom és a tudományos megalapozottság mellett -, legfőbb jellemvonásává testnevelési és sportmozgalomnak. Ezért a testnevelési és sportmozgalom fejlesztését pártunk mindig fontos politikai kérdésnek^tekintette. Ez tükröződik azokban az intézkedésekben, amelyeky nefc^eredményeként e mozgalom demokratikus tömegmozgalommá vált. Az önkéntes jellegű, egúszségfejlcsztő és szórakoztató tömegtestnevelés és sport továbbié jlesztjsének- lehetőségei igen nagyok, mivel az nem függ az életkortól, s bár elsősorban az ifjúság űzi, a felnőtt s idősebb dolgozók is—észttésznek benne* Az iskolai testnevelésben a tanulóifjúság egésze résztvesz, a sportkörök többszá.zozer_aktiv sportolót foglalkoztatnak, de ezeken a Szervezett kereteken kívül is százezrek edzik szabadidejükben testüket, kirándulnak, eveznek, stb, A testnevelésben és sportban alkalomszerűen résztvevő tömegekkel is, foglalkozni kell, utazási és egyéb kedvezményekkel, olosó sportfelszerelésekkel, 0éltuda- 1 tos propagandával elő kelL segíteni kedvtelésüket. Figyelembe kell azonban venni, hogy a testnevelés és a sport fejlesztéséhez jelentős anyagi eszközök szükségesek és ezek előteremtése csak fokozatosan, a szocializmus anyagi erőinek növekedésével biztosíthatók, 19 X ; . . ...... . 1