Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1960-06-30
’ • I , ^ Oft2Sfí ^ Horváth elvtársnő: Sajnálja, hogy nem vett részt, mikor az Keruíet először tárgyalta az oktatás helyzetét, igy csak töredékét ismeri s munkának, a jelentés nagyon érdekes és talán a kerületek közt egyedüli olysn, mely bemutatja a tanulmányi könyvek kiadásának hatását. Nagyon^helyesli azt is, ho<gy a propagandisták is minősítve lettek. Hiszen az egész propaganda munka a jó propagandisták munkáján alapszik. U$y gondolja, hogy általában az oktatási munkában 3 év távlatát megnézik, komoly minőségi változást értünk el. Helyenként meg az APÓ reszortja, de döntő többségében látják az elvbársak az agitációs munkán keresztül biztosítható a szocializmus relepitóse. Minden osztálynak elsőrendű szivügye kell legyen a propaganda^ munka segítése. A legdöntőbb változás az, hogy az elmélet nincs elszakadva a gyakorlattól, közel került a gyakorlati élethez a propaganda munka. Varga elvtárs beszélt arról, hogy meg kell szeretettől a propaganda munkát, a taoulást, jelentsen ez valamit az emberek részére. Es itt van az ugrópontja a propaganda munkának. Olyan propagandisták kellenek, akik összfüggésében látják a kérdéseket. Az a döntő, hogyan válogatják ki a propagandistakat. Itt hiányolja azt, hogy a szakcsoportok bevonásáról ' a jelentés nem ir. Tudomása szerint a kerületi mariizmus-leninizmus szakcsoport jól működik* velük közösen kell a javaslatokat megtenni. A társadalmi aktívákkal együtt válogassák ki a propagandistákat. Helyes az uj formák keresése az előadások propagandánál. Az elméleti kérdések két legdöntőbb pontjára mutatott rá Stadinger elvtárs, a nemzetközi kérdések és a szövetségi politika. Itt nagy segitséget jelent az, hogy a Nemzetközi Műnk. MQzg.történet II. évfolyamát beindítják. Ez azt jelenti, hogy a II. világháború után kialakult helyzetet fogják tanulni. Ennek keretében tanulnak a szocialista országok kialakulásáról. Akik ezen az oktatási formán részt vesznek a nemzetközi kérdésekben szakértők lesznek. ha jön egy-egy "rágosabb" helyzet be lehet fogni őket Külpolitikai előadások megtartására. Egyetért azzal, hogy elvileg kell megmagyarázni a nemzetközi kerdesekeb és ha értik az összefüggéseket, akkor meg is bud' jak azt magyarázni. A szövetségi politika kérdése is ezzel függ össze. A párttól taktika, hogy a kispolgári emberekkel szemben engedékenyebbek vagyunk. Meg kell ismernünk az illetőket, mit tudnak, hogyan dolgoznak, hogyan akarnak velünk együtt haladni. Mióta a tudományos szocializmus létezik, a munkásosztály feladata a nem , proletár rétegefomegnyerése, tömörítése a kommunisták köré. Ez nem taktika kérdése, hanem a marxi zmus-le ni ni zmus politikája. Következetesen kell ezt vinni, nem szabad engedni ebből. Mind®0 funKciónáriusnak külön is, magatartásával, elméleti munkájával, gyakorlati munkájával meg kell mutatói, hogy tényleg a mi szövetségi- politikánk olyan szövetségi politika*, amely minden becsületes dolgozó embernek megfelel. Ma olyan vonzó pártunk politikája, belpolitikája is. hogy nagyoo jo dolog propagandistának lenni. Amikor az elmelet és a gyakorlat kettő vált, nem volb könnyű feladat. Ma bátran fel j merik vetni az emberek problémáikat. Varga elvbárs említette, hogy a legegyszerűbb elméleti részeket nem ismerik a hallgatók. Sok esetben az általános műveltség, a történelem tudása hiányzik az embereknél. Nagyon jó azonban az, hogy a nem tudást bátran fel merik vetni, nem szégyellik azt, ha valamit nem tudnsk. * i ; 'fim :-----:................. ............ fa t'-V'ttttfofo fi , ^ . ; |! . . ■ • ■ » " w-— 11 ■■ ■ ' ' 1 ■ 1 ,.1 > p 1 ■ l 1 ■ 1,1
