Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1960-01-14
gtummmmmmimmmmm 'mmmuemmmmmsm. ■. i ií * I JL ív- 6 -A Kalapgyár munkáöát, ami Soszták idejében volt, a jelenlegi munkával össze sem lehet hasonlítani. Ilyen értelemben ténylegesen meg lehet állapítani, hogy a vezetőségek komolyan fejlődtek. Azonban nagyon sokat kell még változtatni a következetességen. Ez a sok napirend kérdése is azért van, mert egy kicsit ilyen merev kapcsolat van a vezetőség tagjai között. Olyan kapcsolatot kell kialakítani, hogy ne kelljen mindent a vezatőslgi ülésen megtárgyalni, amit esetleg menetközben is meg lehet oldani. Szükséges ez azért is, mert hoznak egy csomó határozatot, amit valakinek végre kell hajtani. Most ez ugy van, hogy jön vezetőségi ülés ós ott kérdezik meg, hogy mi van a határozat végrehajtásával, és nem ugy, hogy menetközben ellenőriznék. Egy csomó vezetőségnél az a helyzet, hogy csak a vezetőségi ülésen találkoznak az elvtársak. Egyes elvtársak azt hiszik, hogy ha egyes kérdéseket napirendre tűznek, akkor azt meg is oldották, pedig nem igy van, csak megtárgyalták, de nem oldották meg. ügy kell az egész problémát megoldani, hogy kivenni a legfontosabbat ■ amivel előbbre lehet menni és nem helyes megzavartatni magunkat egy sor más problémával. Nagyon pozitiv változás, hogy tervek ^lapján dolgoznak az elvtársak. Régen ugy volt, hogy elmondták azt, amit titkári értekezleten hallottak,-az önálló napirend az legyen, amit a munkaterv rögzít. Az elvtársak felvetették, hogy sok az értekezlet, ezt a pártvezetőség dönti el, a pártszervezeten múlik, ha soknak lát valamit akkor ne engedje megtartani. Egyébként helyes amit Stadinger elvtárs mondott a kollégiumi üléssel kapcsolatban, ezt a többi pártszervezetnél is be lehet vezetni. Mi egyébként ezt már jeleztük a Budapesti Pártbizottság felé. Korcsog elvtársnak igaza van, kétségtelenül a munka stílusába beletartozik a tömegszervozetek pártirényitása is, itt még nagyon sok a tennivaló. Helyes ha létrehozzák a különböző bizottságokat a termelés pártirányitására. Szili elvtárs fogadja meg a tanácsot egy-két napirendnél többet ne vigyenek vezetősési ülés rá elé. Kosztin elv társsal egyetért a jelentéssel kapcsolatban is. A Csillaghegyi Lenárugyár csucsvezetőségé biztosítsa, hogy a pártszervezet nélkül ne döntsenek. Az okos igazgató elmegy a"pártszervezethez és megeszéli velük, mielőktt a dolgozóknak kiviszik, ezt meg lehet előzni, ha rendszeres a kapcsolat a gazdasági vezetővel, viszont az elsőbb vezetők se döntsenek a pártszervezet nélkül. Helyes ha időközönként meghívják az alap szervi titkárokat, de nem szükséges ebből rendszert csinálni. Kőszegi elvtárs el-7 j mondja, hogy a Pamutban nagyon komoly színvonalbeli emelkedés van, helyesnek tartja azt a javaslatot amit,Stadinger elvtárs vetett fel, hogy időkÖHÖnként a saját munkastulusukat tegyék bírálat lágyává. A határozat célszerűségére vonatkozóan igaza van Stadinger elvtársnak, összességében meg lehet állapítani, hogy lényegesen nagyobb változás van pozitiv irányban. Javasolja, hogy a textiles üzemek titkárait, akik nincsenek itt, külön hívjuk össze és beszéljük meg velük a vizsgálat tapasztalatait. Javasolja, hogy ott ahol kéthetenként tartják a taggyüléseket, ott minden második hónapban pártnapot tartsanak. Külön ' határozatot erre nem szükséges hozni, Fodor elvtárs irányítsa a pártszervezeteket ilyen irányban. , I § fi '' Ifi > • . ■ ■■ i. ■•*/«-; w ——' ■■ .....— 11 III I ................ ■ „i '* ........... p .... , ... I
