Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1960-04-07
03-8R ■ Az információs jelentésben szereplő dolgokat vezetőségi ülésen » fel szokták vetni és megbeszélik, hogy mit kell a dolgozók részére kivinni.. Hogy a többi üzemben szerzett tapasztalát, hogyan jut el az egyes üzemekbe, ez meg nincs megoldva. A Goídbergerrel kapcsolatéban nem olyan veszélyes a helyzet, mint volt 8 hónapon keresztül. Az ágit,prop. titkár az egyik legjobban elfoglalt b± emberi, aki nem szervezte meg az információs hálózatot, jelenleg megváltozott az ágit.prop. titkár személye, aki létre is hozta a bizottságot. Stadinger elvtárs kérdezte, hogy mennyire őszinték a jelentések | hatázoottan lehet állítani, ho© nem olyanok, mint 1956 előtt, elég őszintének látszanak, egyébként mi is ismerjük, hogy mily ér. problémák Vannak. Az biztos, hogy sokkal jobban ke 13. építeni az emberek hangulatára, hogy necsak a közvetlen munkahelyen elhangzott véleményekét gyűjtsük össze. Hart elvtársnő kérdezte, hogy ki ellenőrzi a jelentés tisztaságát, olyan módszer nincsen hogy mi azt kutatnánk, hogy ez vagy az megfelel-e a valóságnak, azonban előfordul, hogy egy-egy kérdést az instruktorokkal is meg| beszélünk. A határidők túlnyomó többségükben be vannak tartva to 1_2 elcsúszik, ami a Budapesti Pártbizottság részére küldené információs jelentést illeti, tavaly augusztus óta egyszer késett el. Hogy van-e pártonkivüli az információs bizottságban, arról nincsen tudomása, egyébként ilyen külön informátorok nincsenek, főleg as alap szervezetekre és a pártcsoportokra támaszkodva dolgoznak. Elég nagy probléma, hogy a tömegszervezetekre való támaszkodás hiányzik, ugy gondolja, hogy ezzel tovább kell szélesíteni az információs hálózatot és közelebb hozni as élethez. I Stadinger elvtárs: Elmondja, hogy nem ártana, ha egy kicsit feszegetnénk | az őszinteséget, ezen túlmenően van egy dolog, amire fel kell hivni az alapszervezetek figyelmét, ahhoz, hogy helyesen mérje fel a jelenségeket össze kell gyűjteni, akkor kap.általános képet arról, hogy hogyan mennek a dolgok. Fel kell hivni a pártszervezetek figyelmét arra, hogy minél több tényanyagot közöljenek, vannak területekn, amikre nem utal az anyag, ami egy kicsit kiesik, nevezetesen a nem szervezett területek, mint pld. a lakóto terület, ez a munkát neheziti a tömegszervezetekre támaszkodás hiánya, ezen a területen szókimondóbb jelenségekkel találkozunk. Itt kell szervezett intézkedést tenni, egyébként az anyag jó, a fejlődést megmutatja, csak helyesen vigyük tovább. Sütő elvtárs:A problémát ott/látja, hogy nem tudják az alapszervezetek, hogy mire van a kerületnek szüksége. A pártszervezetek ismerik i az üzemek hangulatát és a csoportos beszélgetések is azon az ala-i P°n folynak, hogy milyen kérdések merülnek fel az,üzemben. Egyetlen nagy hiba, hogy nem tudják miért szükséges az információ, hiányzik elsősorban az, hogy az alapszervezetek renszerezzék, hogy milyen dolgokkal foglalkozzanak. Nem látszik gyakorllatilag az a munka jreapiron, amit ők elvégeznek, pedig dolgoznak ós jól », vannak informálva az elvtársak, .Meg kell értetni az alap szervezetekkel, hogy az információs* munka mit is öleljen fél, mire |- ^ van a felsőbb pártszervezeteknek szüksége. 1 .-Audikovszky et.,-no: Elmondja, hogy véleménye szerint szervezetileg igen nagy^fejlődésen ment keresztül ez a munka, helyes, hogy. nem ember | késziti és ez feltétlenül pozitiv e lőre halad, ás. Mégis, van olyan tapasztalat, hogy elünek az emberek és gondolkodnak, hogy mit is I kell oda bevenni. A Selyemkikészitőgyárbah olyan módszerrel dolgoznak, hogy az alapszervi titkárok készítik el az információs jelentést. Véleménye szerint nyomatékosan alá kell húzni, hogy nocsak a kérdésekre válaszoljanak, hanem ami nincsen benn a kérdésben. arra is válaszoljanak, erre jobban fel kell hivni a figyelmet. Nagyon fontos, hogy a válasz ne csak az üzembe menjen ki] I á ■ J , —fii mmm.. M j MMtWiWi'""* MirMnurwini ■ ....-■--■•MUHnill'íA'.: ■■
