Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1960-02-11
krnkmmm—wwmmnnmww ...... ___ . __ 'un—ninw«niifnn.«Rt:?iu. ■ í •ra- 7’ \y. > i -ffí, f; -- 8 - U u , /; » Náluk most alakul 8 brigád, ebben a párttagok részvétele nem megfelelő# Fordulatot kell elérni ezen a téren is, hogy a párttagoka kezdeményezők között legyenek és vegyenek részt a brigádok munkájában. Stadinger I.et.:A jelentésből megállapítható, hogy szocialista brigád ok vonalán még nagyon le vagyunk maradva, ez még csak s kezdet kezdete. A jelentésben szereplő brigádok nem olyanok, amilyenekre elsősorban szükségünk van. Az üzemükben szereplő 83 brigád háromféle brigádból tevődik: Az egyik fajta közönséges munkacsapat, amely a termelés szervezésének, a kooperációnak egyik fajtája, az egymáshoz közel fekvő termelési folyamatok célszerű összevonása. Vannak olyan brigádok, ahol a munka ugyan személyekre bontható és bontva is van, mégis brigádokat szerveznek, hogy igy valósítsák meg a tapasztalt szakmunkások segitő tevékenységét. A harmadik fajtája a brigádoknak a szocialista cimért harcoló brigád. Itt már nem egyszerűen kooperációról, egymás szakmai segítéséről van szó# Itt’ a brigádtagok bizonyos feltételek betartásában állapodtak meg. A gazdasági feladatok vállalásán túlmenően egymás között olyan vállalásokat is tettek, amilyenek más brigádoknál nem tapasztalhatók, pl. a tanulás, az emberi rá magatartás, amelyek a szocialista embertípus kialkitásának irányába hatnak Ilyen vállalások fontosságára kell felhívni a titkárin a titkár elvtársak figyelmét. Nem az a cél, hogy sok szocialista brigád, hanem hogy sok szocialista ember legyen. A jelentés megemlíti, hogy a kongresszusi munkaverseny sorén a brigádok nagy sikereket értek el. Hangsúlyozza, hogy ez egészen az egyszerű kooperációig érvényes, mert még itt is különös jelentőséggel birt a munkaver - seny szervezés abban a vonatkozásban, hogy ez a gyár vezetés demokratizmusának epik megnyilvánulási formája. A brigádvezetőkön keresztül ugyanis a dolgozók fokozottabban vannak bevonva a gyár irányításába, mivel a brigádvezetőkkel részletesen megbeszélik a feladatokat. Gyárfás et.j A szocialista brigádok szervezése 1960 januárjában indult meg, de különösképpen most vett erőt. Eddig a Szállítóberendezésekben 3 brigád kapta meg a megtisztelő szoc. brigád cimet és a termelési tanácskozások során az eddigi szám még emelkedni fog. Az eddig megalakult szocialista célokért harcoló brigádok már eddig is brigádban tevékenykedtek* Ezeknek a brigádoknak a felajánlásait mélyebben ki fogják dolgozni, hogy értékelhetők is legyenek. f Felvetett Égető et., miért nincs brigád a Szeszgyárban , miért nem lehet ott brigádot szervezni. Ott beszélgettek elvtársakkal, ugy néz ki, hogy nem is tudják egyszerűen megszervezni a brigádmozgalmat* Hivatkoztak az elvtársak arra, hogy a dolgozók nagy része vidékről jár be, különböző leállások vannak vállalaton belül, a termelés szervezettsége elég^ szétszórt. Véleménye szerint az itteni helyzetet felülvizsgálat tárgyává kell tenni. Véleménye szerint most az a feladat, hogy a meglévő brigádok tevékenységét kell felülvizsgálni, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezekből a brigádokból alakultak az ujtipusu brigádok# .Szebenyi et .j, Bár a címben szocialista brigádok szerepelnek, azonban az anyag megmutatja, hogy általában a brigádmozgalom kérdéseiről van szó# Hiszen a jelentésben is szerepel, hogy eddig 3, illetve 1 brigád nyerte el a szociallsta címet• Azzal a megjegyzéssel kivánja kezdeni, hogy visszaesés van a brigádmozga-1 ómban ^ így szószer int, hogy a brigádmozgalomban van visszaesés, t%lán helytelen mondani, inkább ugy helyesbítené, hogy a kongresszusi'munka=, 40 ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ^ ~ ilÉWMfeJ|
