Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.8.a/4)

1960-11-17

0j»KS0¥miiaim$t(HtKstatieiB iTwwoiwii.nm.j;'fi mi .14 in; te i .. (j­­, (7 fa-c / (Á /r-» * ^ Hl*kér.Légoltalmi Törzsparancsnokság. " 1 * ♦ - ff >“* ij4. u i Beszámoló jelentés az 1959/60-as kiképzéséi év szervezettségéről, állapotáról és az 1960/61-es kiképzési év feladatairól. Szervezettség, megjelenés: Az 1959/60-as kiképzéséi évben mintegy 4000 főt vontunk be az államigazgatás, illetve üzemi légoltalmi kiképzésbe. Ezenkívül a lakosság részére atomvéflel­­mi tájékoztató oktatást szerveztünk azzal a céllal, hogy minél szélesebb törne f ék ismerjék meg a védekezés alapelveit. A tájékoztató oktatás keretében 335 fő részvételével folytattuk le az előadásokat. fi tanfolyamok vezetői, előadói a kerület és üzemi légoltalmi törzsek által .rosszabb ideje ismert kprobált elvtársak. Az összes kiképzéseknél mintegy 45 előadót foglalkoztattunk folyamatosan, és ugyanennyit az egyes speciális anyagok ismertetésénél# Az államigazgatás és üzemi kiképzés két fő csoportra oszlott: alapkiképzés­re és tovább-képzésre. Ezeken belül további csoportositások voltak? beosztá­sok, valamint szakszolgálatok szerint. Ez a felosztás szerintünk helyes, és nagymértékben elősegiti a szakmai ismertek alaposabb elsajátítását. A foglalkozások ellenőrzésére ütemtervet készítettünk. Jé lehet, hogy ezt a tervet nem minden esetben teljesite;tűk, de az ellenőrzésünk igy is kielégí­tőnek mondható, mert felsőbb szerieink ellenőrzései is segitséget jelentették Az állaihigazgatási tanfolyamokon a megjelenés 80 %-os, az üzemi tanfolyamo­kon 90-95 %-os v©lt. Nem mondható el ez az atomvédelmi oktatásokról, mert itt a megjelenés 65-70 %. között mozgott. Ennek kettős oka van egyik az, 1 ''"'hogy a tájékoztató oktatásoknál nem szabad semmiféle kötélező jelleget alkal­mazni csupán a meggyőzés eszközével lehet a lakosságot mozgósítani. Ehhez a törzs és az instruktorok létszáma nem elég. Az önvédelmi parancsnokok agi­­tativ képessége szintén gyengének biionyult* A másik ok pedig az volt, hogy nem támaszkodhattunk a párt és tömegszerveze­tek, elsősorban a tanács aktivahálozatára, ahonnan sok agitációs segitséget t kaphattunk volna. . Az 1959/60-as kiképzési év egyik fő hiányossága és ez „nemcsak nálunk mutat­kozott meg, az volt, hogy nem vontuk be a munkába az államigazgatási légol­talmi szakszolgálatok parancsnokait ós törzseit. Még mindig fennáll az hiba, hogy meghátrálunk a tanácsi osztályvezetők és dolgozók panaszai álőtt. Inkább a törzsparancsnokság tagjai végzik el azokat a f eladatokat is, melyek a szakszolgálati törzseket illetnék meg, hogy elkerüljük a vitákat. Ez vi­szont ahhoz vezet, hogy a szolgálatparancsnokok nem ismerik saját beosztotta­ikat, nem ismerik azok képességeit, fegyelmezettségét. Viszont a tiszt elv­f társak munkája kapkodová vált. 1 A légoltalmi szervezet beosztottjai a leadott anyagot megfelelően elsajátí­tottak amit bizonyítanak a zárogyakomlatok eredményei.„A kiképzések során ellenséges megnyilatkozásokat nem találtunk csúpán a légoltalom lebecsülé­se mutatkozott meg. Az előadók minden esetben élénken reagáltak„a kérdésekre és meggyőzően megmagyarázták a légoltalom jelentőségt és szerepét a béke harsban és a haza védelmében. ^ (od

Next

/
Oldalképek
Tartalom