Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1959-06-18
**!**■■■*■**■■■■■*# 'MHMMMMMNMaSttKfKA:-' . r > ' ' -lo-Komoly probléma ténylegesen a fiatalok helyzete. A lemorzsolódás kérdése, öntudat kérdése. A határozati javaslatot helyesnek tartom, a tájékoztatás is pozitív, igen koiholy fejlődés tapasztalható. Bátorfi elvtárs: Az üzemi iskolát maga az élet veti fel, mint problémai; Éhben az évben az általános iskolára jelentkezők száma sokkal nagyobb lesz. KLSZ szervezetünk feladatául kapta, hogy minél több fiatal iratkozzon be, nem tanteremről van szó, hanem a lemorzsolódás meggátlásáról. Kosztin elvtárs: Az első kérdésre nem kaptam választ, hogy a továbbtanulási bizottság hogyan dolgozik. Nem tudom be;lyes-e az hogy a gimnáziumi továbbtanulásnál is van ösztöndíj. A határozat abból indult ki, hogy segítsük a munkásfiatalok továbbtanulását egyetemre. Alig várják a szülők, hogy a gyerekek olyan helyzetbe kerüljenek, hogy elmenjenek dolgozni. Azt el lehet fogadni, hogy egyes szülőket támogatnak abban, hogy a gyereke technikumon továbbtanuljon, d.e én azt gondolom, hogy a gimnáziumhoz ne adjunk ösztöndijat, mert el fog sikkadni az ösztöndijnak^a politikai tartalma, mint egy segélyt úgy fogják kezelni. Ebből a szűk körből ki kell lépni és az általános politikai kérdést kell figyelmbevenni. A Központi Bizottság határozata, hogy hozzunk létre ilyen bizottságokat egyrészt á kerületben, másrészt az üzemekben. Ezek a bizottságok az előző évben a lemorzsolódással nem foglalkoztak. Feladatuk, hogy kutassák fel, hogy kiknek a gyermekei végeztek most az általános iskolával, tanuljanak tovább, magyarázzák meg, hogy nem tudunk minden gyereket technikumba küldeni. A másik nézzék meg, hogy kik végezték el a gimnáziumot és' beszéljenek vele., hogy menjenek egyetemre. Kisérjük figyilemmel ki azok a fiatalok, akik továbbtanulnak nappai^egyetemen ösztöndíjjal. Igen nagy dolog, hogy a munkás szül őket segítjük abban, hogy a gyermekük egyetemre menjen. Tényleg nagy probléma, amit Ágostod elvtársnő frt felvetett, hogy a végző leányokat nem tudjuk elhelyezni, a fiukat sokkal könnyebben el tudjuk helyezni. Gyurcső, elvtárs: Az Oktatási osztály kibocsájtott egy levelet, ami- 0 ben kértük, hogy a tanulókat'foglalkoztassák. Már történtek reagálások, több helyről megkaptuk, hogy anyagilag ilyen lehetőség nincs. Elsősorban az üzemben dolgozók gyermekeit veszik fel. Marton elvtárs: Ahhoz a kérdéshez,, amiről Gyurcsó elvtárs beszélt. Ügy tudom, hogy a_munkaügyi minisztérium létesített erre a célra állományonkivüli béralapot. A legtöbb üzem mégis azt mondja, hogy erre béralapjuk nincs. Kiderült, hogy több üzemben az állományonkivüli béralapot a rendes béralaphoz és felhasználták a dolgozók bérének az emeléséhez. Molnár Ernő elvtárs: A jelentést vegyük tudomásul. Az igazság az, ( hogy az elmúlt évek során nem volt összefogva. Ebben az év- I; \ Len jutottunk el odáig, hogy ezzel részletesebben foglalkozzunk. Eddig az egyetemekre sem kellett pártajánlás, igy jobb és az eredmények is meg vannak. Ajqí a számokat illeti én nem tartom olyan tragikusnak, hogy a helyi gyárakban 5o%-a nem végzett általános iskolát. Ha igy nézne ki az egész országban, jó lenne. Ha Magyarországon a lakósság 5o%-a az általános iskolát elvégezte volna, az nem lenne egy rossz dolog, En ezt a számot jónak tartom, nem elégséges, de jó. A probléma több irányú. Az egyik, világos, hogy rendkívül nehéz fél béróét 25—Ro éves munkásokat elküldeni az egyetemre, ií **** jé ' ” ■ " 11 ■ — -------------— - ’ ■'
