Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1959-03-12
í 7 i I Véleménye szerint' sürgősen napirendre kellene tűzni az alspszervy nél ezt a munkát. A körzeti pártszervezetekkel való kapcsolatot is szorosabbra coll ! fűzni. A kommunisták olyan álláspontot képviseljenek, iogy meg mell tanulni védekezni, mert van rá lehetőség. Ilyen vonatkozásban kell segibeni a légó munkát. A jelentés nem foglalkozik azzal, hogy milyen kapcsolat van a munkásőrséggel. A munkásőrség ta ;jai pedig komoly segítséget tudnának i adni a munkához. Velük is össze kell hangolni a munkát. Bihari elvtárs; A nyilvánosság k érté sível hm foglalkozni. 5 évig dolgor ' nőtt" ' 3"í"3 i nos - ;; j , .. j •. ■ - - ■ i, ao.o 1 . mm n ' •*:: lí g — zést, íe r. oi'oélémj -dódig az volt, uogy mennyire Ie0,.ca ayilv raos a honvódéirai kiképzés. Akkor nem volt az az álláspont, levesebb nyilvánosságot és sokkol több cselekedetet, j lakosság gszihológiai ha teszt is .figyelembe kell venni. Egy ilyen légó tájé . ■-E utónak a megjelenése mit válthat ki a lakossá,..; :rél ca. A nyilvánosság kettős dolog. u n egy osomó ember:, aki jól fogadja, Easznosita ni fogja, he az olyan emberek, okik háborúra spekuláloo k eres '-.aóznál jak fel ezt a folyóira tót, hogy sives ítélje vele: közel von mar fi a háború, mert ez a y.ip Is azt bizonyítja, A múltban is igy volt akkor adtak ki lapot, mikor var közel volt a háború. Nekünk ezt a pártszervezctek fe 1 é is jelenteni ke 11. Véleménye szerint szükséges a nyilvánosság biztosítása, de e;?re fel kell készülni, mert abból adódóan támauásokát fogunk kapni. A nyilvánosság kérdését azonban úgy is meg lehetne oldani, hogy a meglévő folyóiratokon keresztül, pl. az Elet és Tudomány c. lap, ami | foglalkozik ilyen kérdésekkel, de még bővebben tárjycihabaa ezt a kérdést. A oapilapok nem foglal koznak szive, ion ez kel. a különböző tudományos intézetek műszaki fp/lycdratait azonban fel lehetne használni e célból, persze a folyóirat nem tud mindent megöl.eni. Ida gá v a 1 a jelentéssel egy e t ér t. Rajkó elv társ: Ratulovszky elvtárs éoz zás zó Lesével egyetért. A Tanács purtszervezeténe k a légóval való kapcsolata kérdésénél' oz az clgondo■ lás is van, iogy a légó egy országos szerv ás nem a kerületté, a fi fő problémát országos szinten kell elkezdeni ■ c „pte-dan i. A föl.fiz. erre vonatkozó határozata megjelent, ez a kerületbe is le fog jönni. Peres elvtárs: Közbe ve tőlcg rne jje^yzlé, Eo^.y a határozat nem fog megjeléöni, enk egy tájékoztató. Rajkó elvtárs: A nyilvánosság kérdése helyileg nehezen oldhatóé' ‘ « j) * /'i U1 k- d. O 0-* "felmerül, hogy a napilapok nem szívesen foglalkoznak ezzel, de legalább negatív értelemben se foglalkoznának vele. gok esetben tapasztalták, hogy nyugati országok gyakorin tóiról különböző megjegyzésekkel irnak. ha most viszont itt nálunk is. nyilvánossá lesznek a lágó kérdések, ez mit fog majd az embereknél kiváltani. A paroblóma úgy is felmerül, hogy a többi népi demokráciákban mar nagyobb a nyilvánosság, mint nálunk. Ebhez még nem is elégséges a folyóirat sem, mert az csak arról ad tájékoztatást, hogy milyen tennivalók vannak, időst csak előbbre lépünk, de még semmiféle felkészültség nincs. Ezért kéri a ker.-i TVB-t, hogy oz előbbiekben említett javaslatát fogadja el, és a titkárok segítségével adjanak hangot annak, hogy van légó. ha innen jön ki megfelelő formában, akkor az üzemi szervezetek sokkal 'jobbon foglalkoznak ezzel a kérdés■ sel. 46 B . írj I ^ 4
