Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-01-03
jpw* -ru-rr-rx-W <• Hé •" 3 •« i Nem a felkészültség hanem a nevelés kérdésé ez. A kommunista normák védésé rendben van, de ezeket nem kell azért a párttagoknak kihasználni, amit a Kormány es a párt megad a kommunistáinak. h a-von szigorúan még kell követelni a párttagoktól, hogy aZek«t a kotmunlíta végrehajtsak. Az egesz agitaciós bizottságokat azért hoztuk létre' bog ezek tájékoztassák a párttagéégőt,,s a párttagság sgéizét Sekeí!’vTM5 ni eobe a munkába. Az oktatás kérdésében, amikor 2-J napra hÍvtuk öszsze a propagandistákat, akkor ezt csak kót-három hónaponkónt tettük viszont most két hetenkent hívjuk össze őket egy-egj 5 órás előadásra aZ^ Kegy közvetlen az anyag leadasa előtt, jól felkészülnek a propagandisták, tehát koznak tartják Polítlka^iré0^^* ^ afíyébként a Propagandisták is jónak tartják. Politikai kérdés mar az, hogy a múltkor is titkári értekezleten felvetettek a revizionlzmus ós a dogmatlzmus kórdósét s ennek a megmagyarázása szükséges. Az embereknek nem lehet egyLokon Lt mondani, hogy te revizionista vagy, hanem meg kell mondani, hogylit, miért ne úgy cslnalnjon, mert azzal nem megyünk előre, mert ha nem magyarázzuk meg neki a hibáját, attól 6 még nem fogla tudni ho^ csinált helytelenül, ezt világosan és érthetően meg keU iaSSjdéleik tt Í4Pírí°i!OP°n agltRoió ProbléKiájával kapcsolatban már összexíJ s^Lnten a bizalmiakat, s jobban kiemelné a pártbiaal? ÜJU 1 mivel ok tartjuk a közvetlen kapcsolatot a párttagsággal. Meg keli ismertetnünk velük a feladatokat, pl. az MMG-ben több pártcsoportórtekezleten kinn voltam 0 ott felvetődött a bizalmiak rél n k senki nem szólt» h°sy ezt~ vaey azt csinálhatják-e ov Sv/tn# Minden párttag agitáljon, ezzel kapcsolatban mondja, a iegf-bb hibát abban látja, hogy nem számoltatjuk be a párttagokat. A partesoportokat a pártszervezeteknek kellene beszámoltatni, hogy kikével íoglalkozoft, általában milyen a hangulat, a pártbizalmikkal is megismertetnénk beezámelási kötelezettségüket, mertPpü eSáííaláí ?L t v)sMa ' az; aml probléma felmerül az üzemekben, műhelyekben. Ezt a pártszervezetekkel meg tudjuk értetni, hogyha ismerik a problé“íÍ'J? ? iCOr tuíak P°lltizalnl» • akkör tudnak pártnapokat tarta^ l , .a f politikát tudnánk alkalmazni az üzemekben*. Mi a ke-TaÍIÍ uíífYa ? alapj an adnánk információt az üzemeknek s milyen 'választ kell adni, ezért hívjuk össze a dolgozókat egy-egy üzemben s tart sanak pártnapokat. Megtanítanánk a titkárokat, a párttagokat, hogyan kell az üzemben politizálni. Az instruktorok nem ismerik eléggé a" reszort feladatokat, soha nem vesznek részt olyan értekezleten, amit ágit .prop.titkároknak- vagy felelősöknek tartunk, nem is csoda, hogy nem tudják ilyen szempontból instruálni kellőképpen az tizemet/a közös munkatársi értekezleten kellene feltárni ezt. Bihari elvt ára: Azt nem lehet mondani, hogy az instruktor elvtársak nair tudják kellőképpen Instruálni az üzemeket, nézzünk csak körül pl. a Kiss elv arsno megyei pártbizottság titkára volt, Kőszegi elvtárs már vagy 6 éve dolgozik a kerületi Pártbizottságon, stb. Bán elvt'ársnö; úgy értelmezi ezt, hogy az adott feladatokat nem tudatosa ják az instruktor elvtársakkal, Ebb-il tényleg a közös munkatársi értekezleteken napirendet kellene tartani, hogy milyen agitációs feladatok vannak - ez egy kicsit a mi hibánk is. - Az önálló tanulókkal foglalkozva, mit teszünk*, azokkal, akik nem vesznek részt, illetve az önálló tanulásból kiesnek. Akik vállalták, hogy ezt tanulják, azokkal azem? elfggé keményen akarunk fellepni. Ki irtunk egy levelet az önálló tanulóknak, akik pedig nem adtak választ, azt megküldjük az üzemi pártszervezetnek, hogy vonjak be az ottani oktatás valamilyen formájába. Legnagyobb probléma, ami az alapszervezetekben történik, hogy akik ónálló tanulásra jelentkeztek, azokkal a pártszervezet nem törődik ogy járnak-e oktatásra vagy nem. ____________________________. / . AO_______________________
