Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-05-22
p; "... s, • t (* JXT, ker.-t Bizottsága Budapest, 1958. május 20. III/1/228/.3. Jelentés ez üzemi tanácsolt féléves működőméről, 4 jelentést készítették: Szálé János. Vilita József* Osáfei Béla, Kurucz Ml es Lafclódi Ferencné elvtárs, ^vizsgált üzemek: Óbudai Hajógyár Szállitóberendezések Gyára Textilfestőgyár Óbudai Harisnya gyár Budapesti Hsrisnyagyár Budapesti Pacsavergyár Finommechanikai Mérőműszerek Gyára E,M. Felvonószerelő Vállalat ta Az üzemi tanácsok munkájáról a fenti nyolo üzem vizsgálata alapján az alábbi jelentést tesszük: A kerület üzemeiben 1210 üzemi tanácstagot Választottak /részletes statisztika mellékelve,/Az üzemi taoáosok választását a felsőbb szsto * szervezeti szervek által meghatározott időben és sz MT, rendeletnek aegfelelően hajtották végre* A választásokat megelőzően a pártszervezetek: a tömegszervezetek bevonásával nagyarányú előkészítő munkát folytattak annak szellemében* ahogy itt a kerületi pártbizottság a pértT s szakszervezeti és a gazdasági vezetőket összehívta az üzemi tanácsok . megválasztásával kapcsolatban# A választások előtt mühelyér te kéz leteken ismertették sz üzemi, tanácsok jogkörét, hatáskörét, kötelezettedgélt* Az üzemi tanácsok megválasztása általában műhelyenként, szakmá- Dyoofcéat, miibe lybizotbságonfcént történt. Általában az üzemi tanácsokat az üzemekben, termelést tanácskozás? 1 egybekötve választották meg, ekei a dolgozók coa 9© %-a vett részt* A vizsgált üzemekben általában 5 évnél régebbi szakmunkások tagjai az üzemi tanácsnak, A dolgozók részéről az üzemi tanácsokat nem nttgy lelkesedéssel, de általában várakozással fogadták, A munkástanács megszüntetését, az üzemi teoáes létrehozását az üzemek dolgozóinak nagy része helyeselte, Voltak különböző megnyilvánulások is, mint pl, az óbudai Hajógyárban, Felvetődtek olyan hangok, hogy minek az üzemi tanács, hiszen most helyezték hatályon kivül e_ munkástanácsokat. Voltak olyan nézetek, hogy az üzemi tanács a vállalatnál mindenki felett le3z /párt, üzemi bizottság, vállalat vezetőség/* Voltak lebecsülő megnyilvánulások is, mondván, hogy Úgyis minden úgy lesz, ahogy az "okosok" akarják* Több olyan megnyilvánulás volt, hogy nincs szükség az üzemi tanácsokra, a munkástanács sem vált be. Olyan vélemények is voltak, hogy a sgakszervezetet kell •egerősitenl, az is el tudja látni az üzemi tanácsra váró feladatokat# Sz Főleg a szakszervezeti szerveknél vetődött fel# Egyes gazdasági vezetők részéről merült fel e rendelet megjelenése után olyan gondolat, hogy az üzemi tanács a felelős egyszemélyi vezetés elvén fog csorbán ejteni# A dolgozókkal való beszélgetés során elmondották, hogy az üzemi tanácsban tárgyaltatok! tudnak, tájékozottak azok felől, ^ SZ9k®zervez®hl vezetőségek, valamint az üzemek gazdasági ve— Botol általában megértették az üzemi tanácsok jelentőségét. Részükről bizalmatlanság nem volt tapasztalható, sőt ellenkezőleg, rktivan részt Vettek és segítették az üzemi tanács megválasztását és az üzOmi ta—
