Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-01-17
)- u - • J ő l II. n a p i r e n d . Molnár Érnó_elvixxí; a munkatervről 1-2 dologban lehetne vitatkozni, stilisztika 11 a g, szerkesztésileg. Az első ol. in Ion o do.r-;.n t i<us nézeteknél javasoljuk hozzáírni, hogy szektás. A( február 1:5.-i trR ülésre javasolja elkészíteni a tagfelvétel nelyzetát az üzemekben, milyen ennek tartalma. A 3 hónapos p írtiskolások kérdését február 27.-én tárgyalják meg. A fegyelmi ügyeknél pedig nem Bihari elv: Ars, hanem ő lesz a felelős, mert a fegyelmi és -gazdasági osztály hozzá tartozik. A napirendek túlnyomó részéért Bihari elvtárs felelős, ez n szervezeti felépítésből adódik, a káderosztályok megszűntek, igy e téren csak úgy le,iet a napirendekért felelőst megoldani, ha Bihari elvtárs felel érte bár a gyakorlatban a munka megoszlik az elvtársak között. A munkatarv ma d.u. PB ülésen lesz megtárgyalva es holnap pedig titkári értekezleten az alapszervezetek kapják meg a tervr-t. így értesülve lesznek arról, hogy a ker.-i PB milyen irányba halad munkájával. A_PB részére külön mun ka terv nem készült, íasonlóan az eddigiek iez 2-3 f~\ hónaponként fog ülésezni. Az elmúlt évben is a legfontosabb dolgok m-g ( k ietfcetc PB ülésen tárgyalva. Előre láthatóan a legfontosabb dolgok, a fiitól függetlenül meg lesznek tárgyalva. Ilyen a K.B, e hónap végén ösaze■iilő tanácskozásának megbeszélése, meg kell tárgyalni a Jugoszl áviából és Lom in iából hazatérő elvtársak helyzetét. Ezen kivül a legfontosabb politikai kérdések is meg lesznek tárgyalva. A PB ülésen ma délután kell néhány dologgal foglalkozni. Ilyen az egész tartalmi munka, a kér.-ben is fontos a párt egész cselekvő egységét biztosítani. Ez egyébként a muiáka tervből is kitűnik. Tisztázni kell a revizionizmus és dogmátizmus kérdését, ez nem ment le még, különösen a párton kívüliek közé nem és ez akadályozza a cselekvés eB.y9:gqQt. A pirt eszmei— politikai célkitűzéseit sokfeleképpen magyarázzák. Tovább kell mar jutnunk ezen a vonalon, elsősorban a revizionizmus megnyilvánulásainak leküzdésében kell utat mutatni, de ilyen a szektás, dogmatikus nezetek leküzdése is. Még a legjobb párttagok között is vannak olyan tapasztalatok, hogy ne-rp mennek az emberek közé, vagy pedig nett ő'7°n formális a viselkedésük. Bár milyen jól is dolgoznak < ,-yes embe, N, re5* ae j3 ee>yéni magatartásával tá -eltartja magát a 'többiektől, ez komoly _akadálya annak is, hogy ténylegesen az ellenség ellen fel lehessen venni a harcot. Ilyen pl. az üzemi tanácsok választása. 7an hely, ahol ez ohjektive hehe zen megy, $o-6o %-os párttagságot akarnak bevonni. A x ex 111 f e Sfcögy Árba a 48 %, az TKd-ben 44 Ez helytelen, ügy néz ki, hogy a eleiem 3 tömegektől, biztosítani igy akarják a párt erejét. Ez rendkit vuli szektás vonás, nem a meggyőzés politikáját tűzik ki, hanem az abszolút többséget biztosítják. Ehhez tarbo'zik a pírt cselekvés egységének kérdésé is, a helyes munkamódszerek kialakítása, mely terén el vagyunk maradva, s csak lépésre i-lépésre megyünk előbbre. Üzeme inteben az emberekre támaszkodva még nem tudnak vezetni. relmerül a párt szervezeti munkájának javítása. A vezetőségi ülések, taggyűlések,^ pár lesöpört értekezletek megtartásának fontossága. A párttagság kezelése, az üzem fontos dolgainak velük való-megbeszélése nem rae£y Megfelelően, bár vannak eredmények, e téren. i Következő fontos kérdése a tömegkapcsolat, itt a kezdetben ér tűnte el megfelelő eredményeket és van is kialakítás’alatt helyes kezdeményezés. De"* ez meg mindig kevés. Nekünk szét kell választani az üzemi és területi munkát. A keddeti eredmények nagyon biztatóak, he úgy a területi, mint az üzemi munkát jobban kell ellenőrizni. ll
