Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1958 (HU BFL XXXV.8.a/4)
1958-04-10
r j * * * *c, } *- 3 -Példaként kell megemlíteni a Csillaghegyi Lenárugyár műszaki intézkedési tervét, amelynek végrehajtása során egy üzemrészt három műszakról két műszakra állították át oly módanr hogy a termelés szintje változatlan maradt, E jó példa .alapján a III, kerületi üzemek többségükben kidolgoztak műszaki intézkedési tervüket, Így pl, az óbudai Gázgyár, valamint a vasln?£ számos üzeme. Az ismertetett intézkedési tervek aránylag későn készültek el, igy csak a negyedik negyedévben éreztették gyakorlatilag hatásukat, A nyereségrészesedéssel kapcsolatos munka eredményességének fokozásában sokat segítettek a junius hónapban beindított termelési értekezletek, ahol oz üzemvezetők, a szakszervezetek mozgósítására ismertették az elért eredményeket ás a dolgozók stk komoly javaslatot tettek a ✓"n termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, A pártszervezetek is csak a harmadik negyedév végén kezdték el a termelés pártellenőrzését, amikor beszámoltatták az Igazgatókat és a műszaki vezetőket a nyereségrészesedés állásáról, a megtett operatív intézkedésekrö?.# Nem mondható el ugyanez általánosságban a párt alapszervezetek szintjén, A oyereségrészesedési rendszer bevezetésének jó eredményeit azzal mérhetjük le leginkább, hogy a kerület negyven üzeméből huszonnégy túlteljesítette az előirányzott nyereséget és kerületi szinten általában 13*4 nap került fclf ’ zokA őre, /melyet ha évi 275 munkanaphoz viszony ltunk, ^ 4,9 % átlag!^ emelkedésnek felel meg ezen belül g Szállitóberendezések 10 %-kal, a Gázgyár 9 %-kal növelte az 1953-as átlagbérét,/ Átlagosan egy főre 75-j- Ft esett, A dolgozók 92 %-a részesült nyereségrészesedésben /részletes adatokat lásd a mellékletben,/ A nyereségrészesedés kifizetések a kerületi OTP fiók botét állományát is kedvezően befolyásolták® hatásuk meghaladja a két millió forintot, A nem említett üzemek közül hét nem teljesítette tervét, mig kilenc vállalat adatai nem állanak még rendelkezésünkre. Általános tanulságként levonható, hogy mig oz előző években jellemző volt a vállalatukra a termelési terv mindenáron való túlteljesítéser /még oz önköltség növelése árán ista addig 1957-ben - helyesen - előtérbe került a gazdaságosság elve _s a vállalatok vezetői 0 kérdéseket általában ebből 0 szonpentb'I vizsgálták,, A nyereségrésze se lís rendszere a párt és a gazdasági vezetők általános véleménye szerint szilárdította 0 társadalmi tulajdon védelmét. Ez elsősorban ta vnn nyilvánult meg® hogy a vállalatok 0 folyamatos leltá . I ^ " "i"1"1" "" 1 "1 - - --'
